Agykaparó eszközt találtak egy múmiában
2012. december 19. 17:29
Egy, az ősi egyiptomi balzsamozók által használt „agykaparó” eszközt fedeztek fel egy 2400 éves női múmia koponyájában. A mumifikálást végző szakember valószínűleg beletörte a faeszközt a halott agyába. Az agy eltávolítása az egyiptomi mumifikálás része volt, amely 3500 évvel ezelőtt vált bevett szokássá, de a későbbi időszakokban is használatban maradt.
Korábban
A balzsamozók által használt, az agyvelő eltávolítására szolgáló eszközök beazonosítása igen nehézkes; a kutatók szerint ez csupán a második alkalom, hogy egy ilyen eszközt találjanak egy múmia koponyájában.
A gyantával töltött koponyában a bal parietális csont és a hátsó csont között megtalált segédeszközt még 2008-ban CT-vizsgálatok alkalmával fedezték fel. A kutatók egy endoszkóp segítségével hatoltak be a koponyaüregbe, hogy közelebbről is megszemlélhessék az eszközt, s megszabadítsák a ráragadt gyantától.
„Egy, az endoszkópra erősített fogó segítségével sikeresen eltávolítottuk a szerszámot a koponyából” – mondta Mislav Čavka vezető kutató, a zágrábi egyetem munkatársa a LiveScience-nek adott interjújában. A horvát szakember elmondta, nagyon meglepődtek, amikor a 8 centiméter hosszúságú eszközt megtalálták a múmia koponyájában.
Az eszköz segítségével a balzsamozók az orr melletti rostacsontnál hatoltak be az agyi részbe, majd a botra tekerve kirántották az agyat, a bent maradt részeket pedig cseppfolyósították. A múmiát ezután valószínűleg hasra fektették, hogy a folyékony nedvek az orrlyukon keresztül kicsepegjenek. „Ez egy hiba lehetett, a mumifikálást végző egyiptomi beletörte a szerszámot a múmiába. Az effajta baleset igen ritka volt a balzsamozás történetében” – fejtette ki a kutató.
A 40 év körüli nő múmiája jelenleg a zágrábi Régészeti Múzeumban található. A 19. század folyamán egy koporsóban került Horvátországba, s máig nem tudni, hogy Egyiptom mely részéből származik. A CT- és a további vizsgálatok szerint a holttest 2400 éves, halálának oka ismeretlen.
A bot igen törékeny, így a kutatók eltávolítása előtt alapos elemzésnek vetették alá. Botanikusok szerint egyszikű növényből készülhetett, elképzelhető, hogy pálmafából. Mindez azért is igen különös, hiszen Hérodotosz, a görög történetíró az i. e. 5. században még így írt az egyiptomi balzsamozási szokásokról: „orrlikakon keresztül görbe vassal kiveszik az agyat.”
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Kizárólag saját tagállamain belül hajtott végre fegyveres akciót a Varsói Szerződés tegnap
- A kisebbségek kárára képzelte el Csehszlovákiát Beneš a második világháború után tegnap
- Számos alkalommal sebesült meg, de imádta a csatazajt Sir Adrian Carton de Wiart tegnap
- József Attila egykor betiltott kötete és Apponyi Albert emlékirata is kalapács alá került tegnap
- Megtalálták a veszprémi Szentháromság-szoborcsoport eredeti szobrait tegnap
- Sérült hangszalagja ellenére is dúskált a sikerben Frank Sinatra tegnap
- A Szondi-teszt megalkotásában is jelenetős szerepe volt Kozmutza Flórának tegnap
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád 2024.05.13.