A fényképészet őskora

A fotográfiai eljárások története az 1830-as évekig nyúlik vissza. A fényképezés első virágkora, annak ú.n. kézműves korszaka pedig az 1850-70 közötti időszakra tehető. Ekkor alakították ki a technikai eljárások (dagerrotípia, talbotípia, sópapír, albumin, ambrotípia, ferrotípia stb.) szinte végtelen sorát azok az úttörők, akik részben a festészet, részben a vegyészet oldaláról közelítették meg ezt az új művészetet.

Az Országos Levéltár családi levéltári gyűjteményében sok szép példát találhatunk a fent említett időszakból. Az akkoriban kifejlesztett kamerák, az expozíciós fényviszonyok és az alkalmazott fotográfiai nyersanyagok, a mai fényképezésnél jóval hosszabb expozíciós időt tettek szükségessé. Ezért a témaválasztás kezdetben jórészt a műtermi, beállított portrékészítésre, vagy a mozdulatlan külső felvételekre (épület, tájkép) szorítkozott. A mívesen szép műtermi képek a portréfestészet mellé kínáltak egyre divatosabb és tömegessé váló alternatívát. A legnevesebb fotográfusok műhelyei híresek voltak Pesten és az ország nagyobb városaiban (Strelisky Lipót, Koller Károly, Ellinger Ede, Borsos József, Doctor Albert és mások). Felvételeikből számtalan megtalálható az Országos Levéltár családi gyűjteményeiben.

A Bánó család egyik tagjának portréja

A Bánó család levéltárából származik két portré. Az Ellinger Ede műhelyében készült, kissé megsárgult albuminkép a család egyik férfi tagjának képmása, a Koller Károly által készített barna tónusú albumin pedig Steden Ilona portréja. Az albuminkép az 1860-as évektől a század végéig általánosan használt fotográfiai technika volt, egy negatív-pozitív eljárás végeredménye, amely gyönyörű, részletdús képet eredményezett. Különösen alkalmas volt a portréfényképezéshez. A műteremben elvégzett felvétel kollódiumos üveglemezre készült és negatív képet adott. Az üvegnegatívról ezután másolókeretben, napfénnyel exponálva hozták létre a pozitív albuminképet, amelynek elkészítése igazi kézműves munka volt.

Steden Ilona portréja

Nagyon jó minőségű vékony papírlapra vitték fel az albumin réteget, ami 1-2%-os nátrium-kloriddal habbá vert, majd átszűrt tojásfehérjéből állt. Az albuminos papírt közvetlenül a másolás előtt érzékenyítették 12%-os ezüst-nitrát oldattal, majd ezt követte a negatívról kontakt módon, keretben, napfényen történő másolás. Fixálás és esetleges aranyozás, színezés után kartonra kasírozva kapták a kész pozitív képet. Sajnos az albuminképek ma már nem mutatják eredeti árnyalatukat, mert hajlamosak a fakulásra, sárgulásra. A felületükön látható apró barna pöttyök pedig a gombásodás jelei. Érdemes az ilyen képek hátoldalát is megszemlélni, sok információt tartalmaznak, például a fényképész műhelyére vonatkozóan, sőt gyakran a felvételen szereplő személyre, témára utaló kézírásokat, képeslap-szerű üdvözléseket is olvashatunk rajtuk.

Egyedien szép és fontos dokumentum a kiegyezéskori képviselőházi tagok arcképeit tartalmazó, Kraiss Ildikó által restaurált, bőrkötésű fényképalbum. Az album lapjaiba ültetve, névsorba rendezve 357 db vizitkártya méretű albuminkép található.

Sztereoszkóp

Érdekes, és a XIX. sz. második felének igen népszerű találmánya volt a sztereókép. A kettős fénykép két felét két szemmel egy időben nézve térhatású képet kapunk. A sztereóképet sztereókamerával rögzítették, és sztereoszkóp segítségével nézegették. Szép példák találhatók e divatos technikára a Széchényi család gyűjteményében, amelyek gr. Széchényi Géza amerikai útján készültek az 1880-as évek elején. A 140 fényképből álló sorozat szinte naplóként jeleníti meg az utazás állomásait, a Niagara vízeséstől a nyugati partig. Ezek egyikén San Francisco utcarészlete látható, kínai üzlettel.

Sztereóképek San Franciscoból

A korabeli fotográfiák a későbbi fekete-fehér fényképek őseinek tekinthetők. A valóság színei utáni igény azonban rendre felmerült, de a többnyire ezüst-sókkal érzékenyített fotóanyagok csak egyféle árnyalatot adtak, és bár különféle eljárásokkal illetve vegyszeres kezelésekkel színes (barna, kék, lila, arany stb.) tónust lehetett adni nekik, mégsem voltak valódi színes képek. Kézenfekvő megoldásnak tűnt (és ez is a festészethez való akart-akaratlan kötődést mutatja) a képek utólagos kiszínezése, kifestése. Az abrudbányai önkéntes tűzoltóegylet tagját megörökítő albuminkép (K 150-1883-VII-8-15360 Belügyminisztérium Általános iratok) utólagos színezéssel hűen visszaadja az egyenruha eredeti látványát.

Abrudbányai önkéntes tűzoltó

Az Országos Levéltárban őrzött fényképészeti anyagok optimális körülmények között történő kutatásához adatbázis készül, ami illeszkedni fog a papíriratok adatbázisához (e-archívum). Sajnos a fotográfiák nagyobb része még nincs megfelelő csomagolásban, és a Bécsi kapu téri valamint a Hess András téri őrzési körülmények sem ideálisak. Lehetőségeinkhez mérten igyekszünk fokozatosan javítani a jelenlegi helyzeten. Ezek az adathordozók - összetett anyagi felépítésük miatt - a papíriratoknál érzékenyebbek a károsító tényezőkkel szemben, ezért állományvédelmük is speciális, komplex feladatot jelent. A korabeli fotográfiai eljárások többsége viszont - szerencsénkre - stabilabb, maradandóbb végeredményt produkált a mai fényképészeti technikáknál, ezért másfél évszázad távlatából is módunkban áll gyönyörködni bennük.

Czikkely Tibor cikke és a fotók a Magyar Nemzeti Levéltár Archívumában található

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Kádár

• Egész életében dacolt a Kádár-rendszerrel Radics Béla, a gitárkirály
• Bár szakmai tapasztalata nem volt, mégis az MTI személyzeti vezetője lett Kádár János felesége
• Kádárné Tamáska Mária, az „öreg” felesége
• Negyven éve mutatták be az István, a királyt
• Megfigyelések egy tűrtté vált sportágról: a rögbi meghonosodása Magyarországon
• „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
• „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
• Szerelem az illegális kommunista mozgalomban: Kádár János és az ő Piroskája
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?