A törökök szerencsenapja: augusztus 29.

Új koncepciók

Másrészt a szultán és jóbarátja, Ibrahim nagyvezír a sikerek hatására új koncepciót alakított ki. Úgy látták, nem érdemes bajlódniuk a lábaiknál heverõ (és már a birodalomhoz tartozónak tekintett) Magyarország megszállásával. Ehelyett egyenesen a szomszédos nagyhatalom: a magyar királlyá is választott Habsburg Ferdinánd birodalma ellen fordulnak, s ha azon is átgázolnak, Magyarország egy csapásra, újabb hadjáratok nélkül betagolható lesz a birodalomba. Hogy a nyugatra vonuló seregek felvonulási útját és ellátását biztosítsák, szövetséget kötöttek a török segítségért folyamodó Szapolyai Jánossal, akit azonban az oszmán hadjáratok sikere után azonnal ejteni akartak.

A Bécs elfoglalására indított 1529. és 1532. évi hadjáratok során kiderült, hogy a szultán alaposan túlbecsülte erõit. Az oszmán sereg páratlan teljesítményt nyújtva elmasírozott ugyan Bécsig, illetve Ausztria határáig, ám tartós és eredményes hadmûveletekre ilyen távolságban már nem volt képes. Az 1532. évi események azt is világosan jelezték, hogy a Habsburgok a német birodalomra támaszkodva képesek megfelelõ ellenerõt mozgósítani, ha az oszmánok törzsterületeiket fenyegetik.

Ráadásul közvetlenül a nyugati kudarcok után az oszmán állam óriási erõket kényszerült bevetni a perzsiai és a földközi-tengeri fronton. Így a törökök Magyarországon továbbra is fenntartották Szapolyai törökbarát kormányzatát, és átmenetileg belenyugodtak abba is, hogy ténylegesen az ellenkirály, Ferdinánd király uralkodik az ország egy részén. Az 1530-as évek végére azonban szultáni udvar számára nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarországon nem érdemes fenntartani tovább ezt a felemás, minden szempontból ingatag hatalmi struktúrát. Bár az oszmánok katonailag biztosították a Budára vezetõ utat, azon túl semmi sem kezdeti reményeik szerint alakult.

A nyugati országrészben szilárdan tartotta magát Habsburg Ferdinánd, Szapolyai pedig erõtlennek bizonyult ahhoz, hogy számottevõen megnövelje az oszmánoktól függõ országrész területét. A magyarországi török szimpátia terjedéséhez fûzött remények szintén szertefoszlottak. Nem sikerült az ország erõforrásait az oszmán állam, az oszmán hadsereg szolgálatába állítani. Így aztán a szultáni udvarban az 1530-as években megerõsödtek azok a hangok, amelyek Magyarország közvetlen megszállását sürgették. Legfõbb érvük az volt, hogy a hûbéres Magyarország „segélyezése”, „megvédelmezése” jóval többe kerül, mintha oszmán tartománnyá alakítanák azt.

1. Új szultán, új hódítások
2. Káfirisztán lágyéka átszúratott
3. Reménytelen helyzetben
4. Mohács
5. Új koncepciók
6. A Szapolyaiak hívására
7. A mágikus nap utóélete

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?