Megérkeztek Orbán Balázs eredeti képei a Magyar Nemzeti Múzeumba

„Nagy szolgálatot tehetne a hazai fényképészet a hazai történelemnek, úgy, ha minden olyan régiségeket, várakat, ó kastélyokat, templomromokat, barlangokat stb., amíg még fenn vannak, de csak egy évtized múlva is eltűnhetnek, fényképészetileg levenne és a jövő kornak hátrahagyná” – írta Veress Ferenc kolozsvári fényképész, a fotográfia kiemelkedő egyénisége 1862-ben, az Ország Tükre hasábjain.

Akkortájt írta e sorokat, amikor honfitársa és kortársa, Orbán Balázs elindult éveken át tartó gyűjtőútjára, hogy a Székelyföld természeti szépségeit, épített örökségét, lakói viseletét és szokásait dokumentálja és lejegyezze. Orbán Balázs nem volt hivatásos fényképész, ám a szabadságharc után emigránsként, már az 1850-es évek első felében, Jersey szigetén, a szintén száműzött Victor Hugo környezetében, közelebbről megismerkedhetett a 19. század kitűnő találmányával, a „fénnyel írás mágiájával”.

A radnóti kastély (Román Állami Levéltár Maros megyei fiókja, Orbán Balázs gyűjtemény)

Kutató útján – mintegy hat éven át – folyamatosan készített felvételeket. A kor nyomdatechnikája nem tette még lehetővé a fényképek közlését, ezért neves rajzolók és metszők közreműködésével, fametszetek formájában kerültek a könyvek lapjaira. A kiállításon most először bemutatott, eredeti fényképek művelődéstörténeti jelentőségük mellett, fotótörténeti különlegességek is. Orbán Balázs felvételei a legkorábbi erdélyi felvételek közé tartoznak és a kartonokon a rajzolókhoz intézett egykori utasításai, kiegészítései, feljegyzései bepillantást engednek a 19. század közepi képeskönyv-készítés titkaiba is.

A felvételek üveglemezei, az egykori kamerák, objektívek mára sajnos elkallódtak. Szerencsésen megmaradt viszont a korszakos mű lapjairól ismert fametszetek előképeiként használt fotográfiák, rajzok és akvarellek jelentős része. Ezeket ma a Román Állami Levéltár Maros megyei fiókja őrzi Marosvásárhelyen. A levéltári fond képeit máig csak kutatók láthatták, s csak reprodukcióban, kiadványokban ismerhette meg az érdeklődő közönség.

Román Állami Levéltár Maros megyei fiókja, Orbán Balázs gyűjtemény

A Román Állami Levéltár és a Magyar Nemzeti Múzeum együttműködése eredményeként most először láthatók kiállításon a történeti, művelődéstörténeti és fotótörténeti szempontból kimagasló értékű Orbán Balázs fotográfiák. Együtt Veress Ferenc szintén eredeti fényképeivel és a 19. századi elődök nyomában járó, az ő felvételeiket az ezredfordulón megismétlő Fekete Zsolt marosvásárhelyi fotóművész képeivel.

Erdély – vagy ahogy Orbán Balázs kortársai nevezték, a szépséges „bérces kishaza” – népek és vallások, tájak és kultúrák egyedülállóan gazdag találkozási pontja. Értékeit bemutatni, sokszínűségét képekben érzékeltetni nagy vállalkozás, kitartó tudományos és művészeti erőfeszítést kíván. Ezen a kiállításon azonban nem csupán egyetlen történelmi pillanatot idéz meg a látvány. A három alkotót követve a látogató olyan útra lép, ami az eltűnt erdélyi idő nyomába vezet.

A radnóti kastély, 2004 (Fekete Zsolt)

A Román Állami Levéltár és a Magyar Nemzeti Múzeum együttműködése – amely eddig lezárt kaput nyit meg – lehetővé teszi, hogy Orbán Balázs magyar és közép-európai hazafisága, felvilágosult, humanista, európai szellemisége újra itt legyen köztünk.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Szovjetunió

• Szürke eminenciások – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
• Egy tollvonással kezdődött a csecsenek kitelepítése 
• Embertelen vérfürdővé vált a cári család kivégzése 
• Tíz évvel élte túl a Szovjetuniót a Mir űrállomás
• A XX. kongresszuson mutatott rendkívüli bátorságának köszönhetően írta be nevét a világtörténelembe Hruscsov
• Megrengette Kárpátalját Balla László „szovjet magyar” identitásról szóló cikksorozata 
• Gyanús körülmények között hunyt el Moszkvában Bethlen István
• Sztálin legjobb tanítványának nevezte magát Rákosi Mátyás 
• Földönkívüli támadás vagy féltékenységi roham? – Máig nem tudni mi okozta az orosz túrázók halálát