Halálbüntetés Magyarországon

Az utolsó magyar hóhér

Pradlik György 12 éven keresztül végezte tevékenységét, munkájáról még rokonai sem tudtak semmit. Valójában börtönőrnek jelentkezett, a halálos ítéletek végrehajtását pedig akkor kapta meg, amikor az addigi hóhér elhunyt. „Kihalásos alapon működött mindez” – mondta el a Múlt-kornak.

„Egyikünket sem a bosszú vezérelt, amikor mi ezt elvállaltuk, feladatnak tekintettük” – emlékezett vissza a korabeli ítélet-végrehajtó. Pradlik 1976-ban újsághirdetés alapján jelentkezett a Büntetés-végrehajtási Intézethez, ahol eredetileg a rabok őrzése volt a feladata. A halálos ítéletek végrehajtását pedig akkor kapta meg, amikor az addigi hóhér elhunyt. „Kitüntetettnek éreztem magamat, hogy ebbe a csapatba bekerülhettem, hiszen nem kerülhetett be mindenki” – mondta.

Pradlik György és a hurok (2009)

Felidézte első esete előtti éjjelét, melyen – mint mondta – rendkívüli stresszben volt: egész éjjel nem tudott aludni, csak járkált a házban, izgult, hiszen jól akarta csinálni. Az interjúban elmesélte a felakasztás folyamatát, miszerint a kötelet az elítélt nyakába tették, s áthúzták a másik végét, megszorítva a kivégzendőn. Eközben alulról egy további ember az elítélt térde tájékán egy másik hurokkal húzta lefelé. A felül lévő ítéletvégrehajtó egy szisszentéssel jelzett az ún. „fogónak” (alsó ember), s az akasztás folyamata kezdetét vette. Egy pisszenés az „emelj”, két pisszenés az „engedj” vezényszavakat jelentette.

Pradlik nem csak a kis fogház udvarán akasztott, a 70-80-as években két segédjével együtt járta az országot, s Vácott, Győrben, valamint a szegedi Csillag börtönben is ő hajtotta végre a halálos ítéleteket. Magyarországon az utolsó akasztás 1988 júliusában szintén az ő segédletével zajlott.

„Irritáló az, hogy eltörölték a halálbüntetést” – fejtette ki véleményét a nyugalmazott hóhér, aki istenfélő embernek tartja magát, azonban véleménye szerint: „azokat a bűnöket, amiket egyes emberek elkövetnek, még az Úristen sem tudja megbocsátani. Aki bűnt követett el, az bűnhődjön.”

Igazi foglalkozásáról nem beszélt gyermekeinek, akik csak azt tudták, hogy milyen munkakörben dolgozik apjuk, azonban arról, hogy milyen plusz feladatot vállalt, fogalmuk sem volt. Egészen az interjúkészítés napjáig.

1. Az alvilág kapusai a középkorban
2. Halálbüntetés az újkori Magyarországon
3. Az akasztás kivitelezése a XX. század során
4. Az utolsó magyar hóhér

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról