Húsz éve kezdődött a boszniai háború
2012. április 6. 11:09 MTI, Múlt-kor
Húsz éve, 1992. április 6-án Szarajevó ostromával robbant ki a második világháború utáni legsúlyosabb európai katonai konfliktus, a boszniai háború, amely százezer halálos áldozatot követelt és másfél millió embert tett földönfutóvá. Kegyetlen etnikai tisztogatások, sikertelen béketervek jellemezték az időközben háromoldalúvá váló balkáni háborút. A srebrenicai népirtás 12 ezer áldozata beavatkozásra sarkallta a NATO erőit. A légi bombázásoknak köszönhetően 1995 szeptemberében a háborúzó felek tárgyalóasztalhoz kényszerültek.
Korábban
A konfliktus
A Balkán tarka nemzetiségi összetétele már a Habsburg és a török birodalom számára is nehézségeket jelentett, amelyeket azonban még a titói Jugoszláviában is sikerült féken tartani. Tito 1980-ban bekövetkezett halála után a Koszovó és Vajdaság autonóm tartományokat magában foglaló Szerbia, Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Macedónia és Montenegró társulásából álló szövetségi államban felerősödtek a nacionalista törekvések.
1986-ban lépett a politikai porondra a népszerűségét szélsőséges nacionalista, nagyszerb retorikával megalapozó Slobodan Milosevic, aki 1989-ben lényegében felszámolta Koszovó és a Vajdaság autonómiáját. Mivel Montenegró szavazataira is számíthatott, a szövetségi elnökségben Szerbia döntő fölénybe került, s figyelmen kívül hagyta a többi tagköztársaság föderációs törekvéseit. A belső feszültségek szükségszerűen vezettek robbanáshoz: Szlovénia és Horvátország 1991-ben kikiáltotta függetlenségét, amelyet (Szlovénia esetében rövid, Horvátország esetében hosszabb és 20 ezer áldozatot követelő) háborúban védtek meg.
A legsúlyosabb válság a szerbek, a horvátok és a muzulmán bosnyákok lakta Bosznia-Hercegovinában alakult ki, ahol 1990-ben a szabad választások után csak rövid életű koalíciós kormány jött létre. A tagköztársaság parlamentjéből 1991 októberében kivonultak a szerb képviselők, akik 1992. január 9-én kikiáltották saját államukat, a bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaságot (Republika Srpska). Egy hónappal később Boszniában népszavazást rendeztek a függetlenné válásról, amelyen a szerb lakosság bojkottja mellett 99,4 százalékot kapott a szövetségi államból történő kiválás támogatása. A jugoszláv hadsereg elhagyta ugyan Boszniát, de a hadfelszerelés és a tisztek jelentős része a Szerb Köztársaság hadseregében maradt. A boszniai horvátok és a bosnyákok is létrehozták saját haderejüket, számtalan félkatonai egység is alakult, de a Belgrád által is támogatott Republika Srpska jelentős fölénnyel rendelkezett.
A polgárháború Szarajevó ostromával robbant ki. A boszniai szerb haderőnek rövid idő alatt sikerült ellenőrzése alá vonnia a stratégiai fontosságú, a Szerbiával földrajzilag összefüggő területeket. Megkezdődtek a kegyetlen etnikai tisztogatások, a nem szerb lakosoknak el kellett hagyniuk otthonukat, helyükre az ország többi részéből elűzött szerbek érkeztek. 1992 júniusában az eredetileg Horvátországba telepített ENSZ-erő, az UNPROFOR mandátumát Boszniára is kiterjesztették, de elsődleges feladata a nemzetközi repülőtér védelme és a segélyek biztosítása lett, a harcokba, a civil lakosság védelmébe nem avatkozott be.
AFP
Időközben a horvátok és a bosnyákok között is nőtt a feszültség. A háború 1993-ra már háromoldalúvá vált, s a boszniai horvát kisebbség is kikiáltotta saját államát, a Herceg-Boszna Horvát államot. A felek a vérontást megakadályozni hivatott rövid életű fegyverszüneteket megszegték, a béketervek - köztük az ország "kantonizálásáról" szóló Vance-Owen terv - sorra elbuktak. 1994 márciusában aztán a bosnyák és a boszniai horvát fél békét kötött, létrehozva Bosznia és Hercegovinát, ismét két szemben álló oldalra szűkítve le a háborút.
A háború legvéresebb fejezete 1995 júliusában következett el: szerb csapatok körülzárták az ENSZ-védelem alatt álló Srebrenicát, s nyolcezer 12 és 80 év közötti bosnyák férfit mészároltak le. A városban 450 holland békefenntartó teljesített szolgálatot, de tétlenek maradtak, mert nem voltak megfelelően felszerelve, nem voltak nehézfegyvereik, ráadásul egyértelmű felhatalmazásuk sem volt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2020
- Öltözködés és szépségápolás a császárkori Rómában
- Hét halálos divattrend
- Galgamácsa királyi vadászkastélya
- Divat a második világháborútól a rendszerváltásig
- Aki elhozta Párizst Budapestre
- A Mona Lisa titokzatos elrablása
- Titokzatos óriáshordók Pest-Budán
- A darázsderék tündöklése és bukása
- Rubens fejedelmi falvédői
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
