Húsz éve kezdődött a boszniai háború
2012. április 6. 11:09 MTI, Múlt-kor
Korábban
Cselekedni kell!
Az egész világot megrázó srebrenicai népirtás végre cselekvésre ösztönözte a nemzetközi közösséget. A NATO 1995 szeptemberben légicsapások sorozatával gyengítette meg a boszniai szerbek állásait, akik tárgyalóasztalhoz kényszerültek. A háborúzó felek 1995 novemberében az egyesült államokbeli Daytonban kötöttek békét: Franjo Tudjman horvát, Slobodan Milosevic szerb és Alija Izetbegovic boszniai elnök Richard Holbrooke amerikai közvetítő védnöksége alatt állapodott meg. A 11 cikkelyből álló békeszerződést ünnepélyes keretek között 1995 decemberében Párizsban írták alá, s azt a nagyhatalmak vezetői is ellátták kézjegyükkel. A daytoni egyezmény értelmében Bosznia és Hercegovina föderatív állammá alakult: a bosnyák-horvát föderáció az ország 51 százalékát foglalta el, míg a Republika Srpska a föderáció 49 százalékán alakult meg.
Slobodan Milosevic szerb, Alija Izetbegovic boszniai és Franjo Tudjman horvát elnök aláírják a Dayton-i békét (fotó: AFP)
A boszniai polgárháborúban mintegy 102 ezren vesztették életüket, közülük 55 ezer volt a civilek, 47 ezer a katonák száma. A civil áldozatok közül 16 700 volt a szerb, 38 ezer a horvát és a bosnyák, a katonák közül a bosnyák hadsereg 28 ezer, a szerb 14 ezer, a horvát hatezer katonát vesztett.
A háborút követően Hágában megkezdte működését az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket kivizsgáló nemzetközi törvényszék. Az elmúlt időszakban valamennyi vádlottat sikerült felkutatni és elfogni, közöttük egyaránt szerepel szerb, horvát és bosnyák katonai vezető. A legsúlyosabb bűnökkel vádolt Ratko Mladic és Radovan Karadzic (a boszniai szerbek katonai, illetve politikai vezetője) csak a közelmúltban került kézre. A háború vége óta eltelt két évtizedben az egykor háborúzó balkáni államok mind jelentős politikai változáson mentek keresztül. A daytoni megállapodást kézjegyükkel ellátó politikusok sem élnek már: Franjo Tudjman 1999-ben, Alija Izetbegovic 2003-ban halt meg, a hágai törvényszék elé állított Slobodan Milosevic 2006 márciusában zárkájában hunyt el, ügyében halála miatt nem született ítélet.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2014
- Mátyásdomb: Lonkai-kastély
- Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
- Zrínyi kirohanásai
- Az ujj nélküli apáca titka
- A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
- Kémelhárítók „rendszerváltása"
- Színészből lett politikusok
- A maffia Tízparancsolat-értelmezése
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 20:20
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 18:05
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 16:05
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén 15:05
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank 13:20
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő 11:20
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05