120 éve született Rákosi
2012. március 9. 13:55
120 éve, 1892. március 9-én született Rákosi Mátyás, a Magyar Kommunista Párt és a Magyar Dolgozók Pártjának főtitkára.
Korábban
Rosenfeld Mátyás Adán látta meg a napvilágot. Bács-Bodrog megyei kereskedő családból származott. Terménykereskedő apja 1904-ben változtatta családnevét Rosenfeldről Rákosira. Középiskolai tanulmányainak befejezése után Bécsben tanult, majd ösztöndíjjal Németországba és Angliába ment. Az első világháborúban hadifogságba esett, majd hazatérése után egyik alapítója, szervezője lett a Kommunisták Magyarországi Pártjának.
A Tanácsköztársaság idején a Forradalmi Kormányzótanács tagja, kereskedelmi népbiztoshelyettes, később a szociális termelés népbiztosa volt. 1919 júniusában a Vörös Őrség parancsnoka lett, 1920 és 1924 között pedig a Kommunista Internacionálé egyik titkáraként tevékenykedett. 1924-től Magyarországon szervezte az illegális pártot. Lebukása után, 1925-ben először nyolc- és fél évre, 1935-ben pedig életfogytiglani börtönre ítélték. 1940-ben - részben az 1848-as szabadságharc idején Oroszország által zsákmányolt zászlókért cserébe - kiengedték Moszkvába.
A háború után, 1945-ben érkezett ismét Magyarországra, s azonnal hozzáfogott a kommunista párt újjászervezéséhez, s a Magyar Kommunista Párt főtitkára lett. 1947-től - a megszálló szovjet csapatok támogatását élvezve - ún. szocialista fordulatot hajtott végre: felszámolta a demokratikus pártokat, a parlamentarizmus intézményrendszerét, s hazai földön példátlan személyi kultuszt teremtett maga körül. 1952. augusztus 14-től 1953. július 4-ig a pártfőtitkári tisztség mellett a miniszterelnöki posztot is betöltötte. 1953-ban ez utóbbit át kellett adnia Nagy Imrének. A pártvezetésből azonban csak 1956-ban, a forradalom előestéjén sikerült eltávolítani.
Az októberi forradalom már a Szovjetunióban érte, s bár a szabadságharc eltiprása után többször is engedélyt kért arra, hogy visszatérhessen Magyarországra, `Sztálin legnagyobb magyar tanítványának` azonban ez már nem adatott meg; 1971. február 5-én magára hagyatottan halt meg a távoli Gorkij városában.

Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban tegnap
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai tegnap
- Batthyány Gyula koncepciós pere tegnap
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában tegnap
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége tegnap
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya tegnap
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő tegnap
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” tegnap