Megjelent a Múlt-kor tavaszi száma

Aktuális rovatunk az elmúlt fél évszázad atomkísérleteit mutatja be. Az amerikai atomtesztek egyik meghatározó területe a ma búvárparadicsomnak számító Bikini-atoll volt. Itt 1946 és 1958 között húsznál is több atom- és hidrogénbombát robbantottak fel. Kezdetben az egészségügyi következményekkel még nem számoltak. Így kerülhetett például sor arra, hogy Las Vegastól mindössze 200 kilométerre új kísérleti terepet hozzon létre az USA. A szél pedig vitte a radioaktív csapadékot…

Egyiptomban nem számít furcsaságnak, ha egy sírkamra a puszta véletlen folytán kerül elő. Nem volt ez másképp a Bahariya oázisnál sem, ahol egy botladozó szamárnak köszönhetően bukkantak rá több olyan sírkamrára, amely aranymúmiákat rejtett. A sírokat 1996-ban találták meg, de azok feltárására még évekig várni kellett. A részleteket keresse a magazin tavaszi számában.

Kádár a Rákosi-korszakban volt belügyminiszter is, rab is. Később bábkormányfőként indult, de ő volt az, aki meggyőzte Hruscsovékat. Az Öreg bár bámulta Sütő Enikőt, gyárlátogatások alkalmával pedig puszit is kapott, feleségén kívül más nővel alig látták. Sírig tartó összetartozás volt az övéké, bár gyermekük nem született.

A Kádár-rendszer gazdasági mechanizmusát, kultúrpolitikáját, kül- és belpolitikai irányelveit jól ismerjük, ám a korszak vezérének igazi személyiségéről elég keveset tudunk. Kádár elvtárs alakjáról és habitusáról igyekeztünk minél többet kideríteni, ebben nagy segítségünkre volt egykori tolmácsa is: Barta Nádja nem szokott interjút adni, ám a nyolcvanhat esztendős asszony a Múlt-korral kivételt tett, s felelevenítette azt a huszonkilenc esztendőt, amit „a Főnök” mellett töltött.

Kádár Jánosról, az ellenállóról, a fogolyról, a megtorlóról, a helytartóról, a magánemberről, az anti-Casanováról, a legendásítottról és a bukottról valamint a megidézettről most a Múlt-kor magazin hasábjain olvashat részletesen.

Sokáig úgy volt, hogy Budapest 1996-ban világkiállítást rendez, mígnem 1994-ben a hivatalba lépő Horn-kormány visszavonta a tervet és leállította a projektet. Rendszerváltó rovatunk azt taglalja: hogyan nem rendeztünk világkiállítást 1996-ban.

Magyarország 1896-ban ünnepelte ezeréves fennállását. Az alkalomból világra szóló kiállításokat szerveztek, pavilonokat húztak fel, elindult a földalatti vasút, megkezdték a Hősök tere s többek között a Szent István Bazilika megépítését is. Az ünnepi alkalom lehetőséget adott új vigalmi negyedek kialakítására is. Ilyen volt például a budapesti Konstantinápoly, amely az egykori Lágymányosi tó partján kapott helyet. Amilyen gyorsan felépült, olyan gyorsan tönkre is ment a török főváros mintájára megálmodott szórakozó központ. Az épületeit bedöntötték, a tavat feltöltötték, a romok fölött jelenleg a Műszaki Egyetem Campusa áll. A díszletvárostól további érdekességeket legújabb kiadványunkban talál.

Tavaszi számunkban folytatjuk a kádári popkultúra rovatunkat, melyből kiderül, hogy a rendszer miként tiltotta, tűrte vagy támogatta a különböző kulturális, zenei és művészeti eseményeket, tevékenységeket. Az ötkarikás játékok közeledtére való tekintettel sporttörténeti csemegéket is bemutatunk: megtudhatjuk, hogy az angolok hogyan befolyásolták a maratoni futás távját, de az is kiderült, hogy lehetett szabályokat nem betartva, győzelemmel távozni a játékról.

Most olvasóink szeme elé tárjuk annak a két fadoboznak a tartalmát, amelyeket az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában őriznek. A bennük lévő dokumentumok (krónikák, térképek, elátkozott írások) több száz évesek, ám minden bizonnyal minőségi hamisítványok. S hogy ezt honnan lehet tudni, kiderül a tavaszi számunkból.

Az építészet szerelmeseit ezúttal az iszkaszentgyörgyi kastélyban látjuk vendégül, ahol az évszázadok során a folyton bővülő falak versek pergő rímétől, pénzérmék fémes csengésétől, valamint antik emlékek finom koppanásától visszhangzanak. A képzőművészet kedvelőivel pedig Giovanni Domenico Tiepolo Menüett című festményének titkait bogozzuk ki.

A nyári lapszám megérkezéséig ezúttal 8 múzeumot fedezhetnek fel magazinunkkal ketten, csupán egy jegy áráért.

A Múlt-kor történelmi magazin legújabb száma március 9-től kapható az újságárusoknál!

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait