A válság betemeti a görög kincseket

„A Földanya a legjobb védelem a régiségeink számára” – jelentette ki Michalisz Tiveriosz, a thesszaloniki Aristotelio Egyetem régészprofesszora. Tiveriosz tudja, mit beszél: ő volt az, aki legutóbb azzal az ötlettel állt a görög kulturális miniszter elé, hogy temessenek be egy addig ismeretlen, a korai kereszténység idejéből származó bazilikát, amelyet két éve, egy metró építésekor fedeztek fel. Pénz ugyanis nincs a feltárásra.

„Hagyjuk a leleteket a föld alatt, s találják meg a régészek évezredekkel később, amikor a görögök és politikusaik sokkal nagyobb tiszteletet fognak érezni a történelem iránt” – fakadt ki a régészprofesszor. Ebben az esetben viszont – szólnak az ellenérvek – a műkincstolvajok szabadon garázdálkodhatnak a lelőhelyeken, mivel a görög államnak elegendő számú őrre sem futja.

Hasonlóan rossz tapasztalatokról számolt be Pavlosz Kriszosztomu archeológus, aki mint elmondta: tavaly egyetlen egy feltárást sem tudott megkezdeni Görögország északi részén, pedig többek között azért az ötvenhektáros nekropoliszért is ő felel, ahol a makedóniai királyság központja volt. Az itt talált aranymaszkok értékét szakértők több mint 11 millió euróra becsülik.

Görögország a Nemzetközi Valutaalaptól és az Európai Uniótól érkező kölcsön fejében rendkívül szigorú költségvetési politikát kénytelen folytatni. A drámai megszorítások életbe léptetése után két görög múzeumot is megtámadtak: januárban egy Picassót és két másik műalkotást loptak el az athéni Nemzeti Galériából, majd februárban két fegyveres rabolt el több mint hetven tárgyat az olümpiai régészeti múzeumból.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek