Tüntetések Jaruzelski házánál

A tüntetőket nem engedték a ház közelébe, a rendőrség kordonnal zárta el a területet. A demonstrálók sátrakat állítottak fel, és hangosító berendezéseket szereltek fel, rockzenét és hazafias dalokat játszottak. A korábbiaktól eltérően idén csak a hadiállapot bevezetésének ellenzői gyűltek össze Jaruzelski házánál, nem voltak jelen azok, akik helyeslik az intézkedést.

Jaruzelski nem tartózkodott otthon, hétfőn ismét a varsói katonai kórházba vitték, ott tölti a következő néhány napot, az előírt kemoterápiás kezelésben részesül. A tábornok nyirokmirigyrákban szenved, állapotát stabilnak minősítik az orvosok.

A tüntetést megelőzően a varsói Alkotmány téren (Pl. Konstytucji) jobboldali szervezetek rendeztek koncerttel egybekötött megemlékezést. A hadiállapot elrendelésének 30. évfordulóján, kedden országszerte megemlékezéseket tartanak. Varsóban este az ellenzéki Jog és Igazságosság párt rendez függetlenségi felvonulást Lengyelország szuverenitásának védelmében.

A lengyel sajtó nagy terjedelemben foglalkozik az évfordulóval, és a médiában is számos elemző és vitaműsort rendeztek. A TNS Pentor közvélemény-kutató intézet legújabb felmérése szerint a lengyeleket még mindig megosztja ez a kérdés. A felnőtt lengyelek 47 százaléka úgy tartja, hogy a hadiállapot bevezetése indokolt volt, 31 százalékuk ezzel ellenkező véleményen van, míg 22 százalék nem tud véleményt formálni ez ügyben.

Az okokat tudakoló kérdésre a válaszadók 38 százaléka azt mondta, hogy a szovjet beavatkozás ellen kellett megvédeni az országot. 21 százalék szerint az állam szétesését kellett megakadályozni, 12 százalék úgy véli, hogy a hadiállapot bevezetése a kommunisták hatalmon tartását, míg 11 százalék szerint a Szolidaritás felszámolását célozta.

Lengyelországban hadiállapotnak (stan wojenny) nevezik az 1981. december 13-ra virradóra bevezetett intézkedést. Ez szabályos katonai hatalomátvétel volt, 80 ezer katona és 30 ezer rendőr - köztük a különleges egységek, a ZOMO - bevetésével, katonai cenzúrával, kijárási tilalommal, internálással, újságok, egyesületek, szervezetek betiltásával és számos további korlátozó intézkedéssel. A nemzetközi sajtóban is az ennek megfelelő "martial law" angol kifejezést használták. A Magyarországon ekkoriban használatos "szükségállapot" kifejezést az MSZMP találta ki - amint ezt később Berecz János, az MSZMP KB tagja többször elmondta -, azért, hogy szépítse a dolgot, ne az a látszat keletkezzék, hogy Jaruzelski hadban áll a saját népével. A magyar történetírásban is a hadiállapot terminust használják.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"