7 végzetes pillanat

90 éve született Alexander Dubcek

2011. november 27. 14:48 MTI

Kilencven éve, 1921. november 27-én született a szlovákiai Uhrovec községben Alexander Dubcek, a "prágai tavasz" jelképévé vált szlovák politikus.


Kommunista szülei az Egyesült Államokban házasodtak össze, és nem sokkal fiuk születése előtt települtek haza. 1925-ben kivándoroltak a Szovjetunióba, majd 1938-ban költöztek vissza Csehszlovákiába.

Dubcek tizenkilenc évesen lett az illegális kommunista párt tagja, 1944-ben részt vett és súlyosan megsebesült a szlovák nemzeti felkelésben. A háború után munkásként dolgozott, majd 1951-ben megkezdődött pártkarrierje. Egyre magasabb tisztségekbe került, és 1963-ban a Szlovák KP KB első titkára lett. E tisztségében támogatta a hivatalos irányvonalat, de a liberális közgazdászoknak is pártját fogta, és szorgalmazta az "elhanyagolt és fejletlen" szlovák országrész kiemelt fejlesztését. 1967-ben nyíltan fellépett a keményvonalas vezetéssel szemben, Antonín Novotny 1968. január 5-i lemondása után - első szlovákként - őt választották meg a CSKP főtitkárának.

A rövid, de emlékezetes "prágai tavasz" újdonsága (és eretneksége) abban állt, hogy a gazdasági reformokat összekötötte a politikai decentralizálással, kiváltva ezzel a Szovjetunió és a szocialista országok "komoly aggodalmát". Miután a csehszlovák vezetők a sorozatos szovjet figyelmeztetések ellenére sem voltak hajlandóak "a szocializmus iránti internacionalista kötelességük" teljesítésére, 1968. augusztus 20-ról 21-re virradóan a Varsói Szerződés csapatai bevonultak az országba. Dubceket katonai gépen, a padlóhoz láncolva vitték Moszkvába, ahol kényszerből engedett a szovjet követeléseknek. A meggyötört politikus csak augusztus 27-én tűnt fel ismét a prágai televízióban, és könnyeivel küszködve kérte a nemzetet: fogadja el "a demokrácia és a szólásszabadság átmeneti korlátozását".

Megkezdődött a "normalizálás", a reformok felszámolása. A szovjet csapatok az országban maradtak, a pártot és a közéletet megtisztították a "kompromittálódott elemektől". Dubceket 1969 áprilisában váltották le párttisztségeiből, egy ideig a parlament elnöke maradt, majd isztambuli nagykövet lett. 1970-ben kizárták a pártból, a szakszervezetből, sőt azt is megtiltották neki, hogy bármilyen szervezetnek tagja legyen.

Dubcek nevét tizennyolc éven át nem lehetett kiejteni, alakját kiretusálták a fényképekről, állandó rendőri megfigyelés alatt állt. Egy szlovákiai erdészetbe száműzték, innen ment nyugdíjba, de kommunista eszméit soha nem tagadta meg. 1989 áprilisában nagy vihart kiváltó interjút adott a Magyar Televízió Panoráma című műsorának, és 1989. november 17-én ott volt a prágai diákok tüntetésén, amikor - immár utoljára - ismét letartóztatták.

A "bársonyos forradalom" után, 1989 decemberében a Szövetségi Gyűlés elnökévé választották. Sokak szemében azonban már a múlt embere volt, megfakult hírnevét tovább rontotta, hogy 1991 tavaszán a szlovák kormányválság idején kiállt a leváltott Vladimír Meciar kormányfő mellett. 1992 tavaszán a Szlovák Szociáldemokrata Párt elnökévé választották, s a jelentéktelen párt neki köszönhette, hogy mandátumot szerzett a választásokon.

Dubceket 1992. szeptember 1-jén autóbaleset érte, amely után már nem tért magához, és 1992. november 7-én egy prágai kórházban meghalt. Akkor elterjedt az a vélekedés, hogy merénylet áldozata lett, de a hivatalos vizsgálat ezt cáfolta. Születésének nyolcvanadik évfordulóján róla nevezték el Pozsonyban a parlament épülete előtti teret.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!