Könyv a kárpátaljai magyar nemzetiségi politikáról

A kötet szerzője, Brenzovics László még a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem doktoranduszaként választotta disszertációja témájául a magyar kormányzat kárpátaljai nemzetiségi politikáját. Most megjelent könyvében összefoglalta mindazt, amit az elmúlt években a magyarországi és kárpátaljai levéltárakban összegyűjtött e tárgyban írta a kötetről pénteki számában a beregszászi Kárpátalja című hetilap.

A cikk szerint Brenzovics az első kárpátaljai magyar szerző, aki a kötet mintegy kétszáz oldalán kísérletet tesz a visszacsatolt Kárpátalja történetének tudományos feltárására. Írásában rávilágít a magyar nemzetiségpolitika alakulására és Kárpátalja helyzetére a visszacsatolás előtt, majd a magyar katonai közigazgatás és a polgári közigazgatás korszakának történéseit és problémáit elemzi.

A szerző a többi között megállapítja, hogy Kárpátalja Magyarországhoz való visszacsatolásának fogadtatása ambivalens volt: "a helyi magyarság nyilvánvalóan örült, az elkötelezett ukránok számára mindez tragédiát jelentett, a többség azonban közömbösen vagy várakozással tekintett a jövő elé". Mint rámutat, Teleki Pál miniszterelnök szándéka a katonai közigazgatás időtartamának minél szűkebbre való szorítása és az autonómiának a mihamarabbi megvalósítása volt Kárpátalján. A második világháború kirobbanása és Magyarország hadba lépése azonban végleg levette a napirendről a kárpátaljai autonómia rendezését.

"A helybeli szláv elit a cseh uralom húsz éve alatt igen jelentős változásokon ment keresztül, s többségük meggyőződéses hívévé vált az ukrán vagy a nagyorosz irányzatnak vagy a kommunizmus eszméinek. Mivel az egész cseh érában a politika elsősorban a nyelvi kérdés és az autonómia körül forgott, e kérdések rendezését várták a magyar kormányzattól. Mivel azonban ez az ismert körülmények miatt nem az elképzeléseiknek megfelelően történt, frusztráltak lettek, s sértve érezték magukat" - írja a szerző.

"Kárpátalja részben még mindig ugyanazokkal a problémákkal küszködik, mint hetven éve. A lezáratlan, kibeszéletlen múlt előkerül minden nem teljes egészében pragmatikus kérdés vitatásakor, legyen az az autonómia, a zászló, a himnusz, a vereckei emlékmű, Karpatszka Ukrajna, az elhurcoltak rehabilitálása, Suhevics, Bandera s még folytathatnám" - emlékeztet könyvének előszavában Brenzovics László, aki maga is politikus, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke, a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) volt elnökhelyettese.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
• Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
• Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
• Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
• Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
• Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
• Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban