Először diagnosztizáltak prosztatarákot egy egyiptomi múmiánál
2011. november 2. 17:08
Szakemberek a prosztatarák legkorábbi egyiptomi esetét fedezték fel egy 2250 éve elhunyt betegnél. A felfedezés alátámasztja azt az egyre inkább elfogadott nézetet, miszerint a rák sokkal elterjedtebb volt az ókorban, mint az korábban gondolták.
Korábban
2250 évvel ezelőtt az M1-nek elkeresztelt férfi hosszú, előrehaladott betegségben szenvedett. A csípőjéből induló fájdalom lassan az egész testét áthatotta, mígnem minden egyes mozdulat kínszenvedés lett számára. A férfi 51 és 60 éves kora között halt meg, családja pedig úgy gondolta: a mumifikálás enyhítheti fájdalmát, és a túlvilágon talán megszabadulhat a testét gyötrő kínoktól.
A nemzetközi kutatókból álló csapat által felállított diagnózis szerint M1 prosztatarákban hunyt el, ezzel ő lett Egyiptomban az első, a világon pedig – az Oroszország területén talált, 2700 évvel ezelőtt élt szkíta király után – a második, akinél ezt megállapították az orvosok. Az International Journal of Paleopathology című tudományos folyóirat – jelenleg nyomdában levő – számából az is kiderül, hogy a korábbi vizsgálatok jóval alábecsülték a rák előfordulását az ókori Egyiptomban, mivel 2005 óta már az 1-2 milliméter átmérőjű daganatokat is kimutatják a CT-vizsgálatok.
A lisszaboni Nemzeti Régészeti Múzeumban látható három múmia közül Carlos Prates radiológus és kollégái M1 medencéjénél és ágyékánál, felkarjánál és a lábánál azonosítottak tumort, ami egyértelműen arra utal, hogy a férfi prosztatarákban hunyt el. A felfedezést azóta más, a vizsgálatot közelről nem ismerő tudós is megerősítette.
A Journal of Paleopathology 1998-as számában megjelent tanulmány még azt állította, hogy a ráknak a több ezer múmia megvizsgálása során talált elenyésző száma miatt a betegség igen ritkának számított az ókorban, s csak az ipari forradalom után, a karcinogének megjelenésével és az ember élettartalmának növekedésével párhuzamosan kezdett terjedni. A legújabb elméletek viszont azt állítják, hogy az ókori emberek is találkoztak rákkeltő anyagokkal, például a fával való tüzelés során. „Úgy gondolom, hogy a rák igenis elterjedt volt a múltban. Sokkal jobban, mint azt hinnénk” – jelentette ki Albert Zink antropológus.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady tegnap
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 2024.05.17.
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 2024.05.17.
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 2024.05.17.