Keresik a Krőzus-kincsek új helyét
2011. szeptember 28. 09:08
Még mindig parázslik a vita a Krőzus király nevével fémjelzett lüdiai kincsek körül: most a török kulturális tárca helyeztetné át a szerinte még mindig kevés turistát vonzó gyűjteményt.
Korábban
A Krőzus-kincsek kálváriája nem ma kezdődött: miután 1965-ben Törökországban megtalálták, kicsempészték az országból, majd a tengerentúlra került, ahol a New York-i Metropolitan Museum of Art-ban kiállították, de az elnyúló jogi csatározás után visszakerült a származási helyére. Az „átkozott” kincsek sorsa felett most az Usaki Régészeti Múzeum (a jelenlegi kiállítótér) és a Kulturális és Turisztikai Minisztérium bonyolódott egymással vitába.
Egy neve elhallgattatását kérő tisztviselő szerint a múzeumnak komoly gondot jelent a turisták odacsábítása, ami az intézmény elhelyezkedéséből és a dolgozók szaktudásának hiányosságából fakad. A minisztérium statisztikája szerint a látogatók száma 1995 és 1996 között, a Törökországba való visszatéréskor megduplázódott, aminek csak a minisztériumban nem örültek, mivel a tervek szerint egy frekventáltabb helyre helyeznék a turisták számára nehezen megközelíthető kincseket.
Az értékes leleteket 1965-ben Gürében, Usak tartományban találta meg öt helybéli, akik egy lüdiai hercegnő sírdombját fosztották ki. A sírrablók a következő évben visszatértek, ekkor 150 műkincset, köztük arany ékszereket és ezüstserlegeket vittek el, 1968-ban viszont már csak falfestményeket találtak. A falusiak illegálisan adtak túl a kincseken, amelyek egy csempészhez kerültek. Mikor a férfi a rendőrség látókörébe került, addigra a gyűjtemény már a tengerentúlon élő gazdag műgyűjtők falát díszítette. A hetvenes években a Boston Globe újságírója és egy bostoni múzeum igazgatója azt állította, hogy a Metropolitan Museum of Art 1966 és 1968 között egészen pontosan 219 lüdiai műkincshez jutott hozzá.
Özgen Acar török újságírónak volt szerencséje megtekinteni ebből 55 darabot, de 1985-ös látogatása alkalmából arra is fény derült, hogy a raktárban még több lehet a kincsekből. A múzeum akkor igyekezett menteni a menthetőt, s arra hivatkoztak, hogy a származási hely Görögország. Az újságíró azonnal értesítette a török hatóságokat, s kezdetét vette a visszaszolgáltatási jogi procedúra. Hat év elteltével a múzeum beismerte: tudta, hogy a vásárláskor illegálisan került hozzá a gyűjtemény, végül egy amerikai szövetségi bíróság arra kötelezte a Metropolitan Museum of Art-ot, hogy adja vissza Törökországnak az „átkozott” kincseket.
Az Usakban élő falusiaknak kézzel fogható bizonyítékuk van az átokra; az ásatásban résztvevő, s a kincseket túladó egyik férfi három gyermekét is elveszítette, meglehetősen furcsa körülmények között, maga a tolvaj pedig lebénult és meghalt. A másik férfinak szintén elhunyt a gyermeke, majd elvált, míg a banda harmadik tagja egyszerűen megőrült.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
