Amerikában a gótikus spanyol falikárpitok
2011. szeptember 21. 13:06
Először lesz megtekinthető a teljes pastranai falikárpit sorozat az Egyesült Államokban, ugyanis a washingtoni National Gallery of Art szeptember 18-tól kiállítja a későgótikus faliszőnyegeket.
Korábban
A National Gallery of Art kiállítása (Invention of Glory: Afonso V and the Pastrana Tapestries) négy falikárpitot mutat be, amelyek V. Alfonz portugál király (1432-1481) afrikai győzelmeinek állítanak emléket. A történelmi szőttesek már a 17. század óta a pastranai Miasszonyunk Mennybemenetele templomának tulajdonát képezik. A spanyol kormányzat a polgárháború során kiemelkedő minőségük és történelmi jelentőségük miatt nyilvánította kulturális örökséggé a faliszőnyegeket, amelyeket 2008-ban az egykori szövőhelyükön, a mai Belgium területén restaurálták.
A faliszőttesek közül csak egy volt eddig kiállítva az Egyesült Államokban: a Tanger meghódítása a National Gallery egyik időszakos emlékkiállításán volt megtekinthető (Circa 1492: Art in the Age of Exploration, 1991/1992.) A washingtoni helyszínt követően a kiállítás „bejárja” Észak-Amerikát: a kárpitok a dallasi Meadows Múzeumban, majd a San Diegói Művészeti Múzeumban, végül az indianapolisi Művészeti Múzeumban lesznek megtekinthetőek.
A 15. század második felében szőtt négy faliszőnyeg V. Alfonz király két győzelmét, az Afrika felé terjeszkedő ibériai állam számára stratégiai jelentőséggel bíró Tanger és Asilah elfoglalását jeleníti meg. A Tournai szövőmesterei által készített, részben selyemszálakat is tartalmazó szőttesek élénk és színes jelenetein lovagok és harcosok jelennek meg, tengeri és szárazföldi háttérben egyaránt. A szőttesek sorozatának három darabján Asilah elfoglalásának képei elevenednek meg: az első faliszőnyeg a portugálok partraszállását mutatja be, a második falikárpiton Asilah városának ostroma látható. A harmadik faliszőnyeg a portugálok támadását, míg a negyedik Tanger bevételét mutatja be.
A portugál erők 1471. augusztus 24-én tűzték ki zászlajukat Tanger falaira. Győzelmük évszázadokra meghatározta a Mediterráneum kereskedelmét, ugyanis a stratégiai fekvésű mór város ellenőrzése révén a Gibraltári-szoros átmenő forgalmát is felügyelhették a luzitánok. A piciny ibériai állam afrikai enklávéja 1661-ben II. Károly angol király birtokává vált a portugál uralkodócsaládból származó felesége hozományaként. Marokkó szultánja azonban 1684-ben kiűzte az angolokat, véget vetve ezzel a két évszázados európai uralomnak.

Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


klímakutatás
- Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
- Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
- Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
- Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
- Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
- Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
- A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
- Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59