Római mozaikokkal mentik a Földközi-tenger ragadozó halait
2011. szeptember 16. 11:12 Discovery News
Az olasz biológusok római mozaikokból rekonstruálták a barna fűrészessügér múltját; a szokatlan projekt célja a veszélyeztetett halfaj védelme.

Korábban
A barna fűrészessügér (Epinephelus marginatus) egy nagy, hosszú élettartamú, lassan növekvő halféle, amely megtalálható a Földközi-tengeren, Afrika nyugati partjainál valamint Brazília vizein. Hosszú időn át halászták, a régészek csontjait még a több mint 100 ezer éves emberi lakóhelyeken is megtalálták. A halfajállomány azonban az utóbbi évtizedekben megtizedelődött, ezért felkerült a veszélyeztetett fajok listájára.
A szakembereknek így a kihalás szélén álló állatfajták védelme érdekében számos tényezőt kell megvizsgálniuk, valamint össze kell hasonlítaniuk a nem védett területeket és a halászattól megkímélt részeket. „De az ilyen védett tengeri területek túl kicsik és túl kevés ideje védettek ahhoz, hogy információt szolgáltassanak a hajdani viszonyokról” - jelezte tanulmányában Paolo Guidetti, a Salentói Egyetem munkatársa és kollégája, Fiorenza Micheli a Stanford Egyetem Hopkins tengeri állomásának kutatója. A szerzőpáros cikkét a Frontiers in Ecology and the Environment szaklapban publikálta.
A két kutató a halfaj egykori állományának rekonstruálása érdekében az antik művészetet hívta segítségül, ezért több száz egyiptomi, etruszk és görög képi ábrázolást vizsgáltak meg. A kört végül leszűkítették 23 mozaikra, ezek közül tíz, az i.sz. 1. és 5. század között készült alkotáson nagyméretűnek ábrázolják a barna fűrészessügéreket. Az ősi rómaiak olyan szörnyekként tekintettek a halakra, amelyek képesek akár a halászt is megenni; mindez a tuniszi Bardo egyik mozaikján is visszatükröződik.
A római ábrázolásokból kiderült, hogy régen a barna fűrészessügér a parthoz közeli alacsony vizekben is előfordult, ezért a halászok hajójukról rudakkal és hálókkal fogták el a pórul járt példányokat. A római szerzők, mint Ovidius és idősebb Plinius beszámoltak arról, hogy a halat sekély vizekben kapták el. A kutatók értékelése szerint az ókori mozaikokból egyértelműen kiderül: a Földközi-tenger sekélyebb vizeinek ökoszisztémája elvesztett egy csúcsragadozót.
Mára a nem mély vizekben szinte megtalálhatatlan a barna fűrészessügér. A kutatók azonban beszámoltak arról, hogy a védett területeken növekedésnek indult a populáció, és megkezdődött a visszatelepedés az alacsony vízállású térségekbe is. A halászati tilalom alatt álló részeken nagyobb a halállomány és az egyes példányok mérete is.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


nyár
Múlt-kor magazin 2017
- Páratlan párok – megjelent a Múlt-kor nyári száma
- Kirakatházasság 1932-ből
- Róma mindenható matrónája
- Amerikai mámor Magyarországon
- Egy zárdából megszöktetett, boldoggá avatott Árpád-házi hercegnő
- Záray Márta és Vámosi János
- Paraguay tirannoszaurusza
- Az evezősök, művészek és bohémek gondtalan reggelije
- A tudomány és a sport kastélya Tordason
- A „megbundázott” házassági nyereményjáték győzteseinek így sem volt könnyű dolguk 1932-ben 16:39
- Több mint fél évszázada eltűnt festmény került elő egy New York-i lakásból 14:01
- Kezdetben nem látott benne fantáziát a gyártó, mégis meghódította a világot a Monopoly 13:43
- A trianoni béke tárgyi lenyomatát őrző gyűjteményt tett közzé a Néprajzi Múzeum 12:55
- Csaknem 16 millió forintot fizetett egy Beatles-rajongó az Abbey Road utcanévtáblájáért 12:07
- Ókeresztény katakombákat hoznak helyre és nyitnak meg Rómában 11:01
- Különleges tehetsége ellenére hátráltatta a sztálini rendszer az „orosz Szapphót” 10:27
- „Angol fajelmélet” terjesztésével vádolta meg Sztálin Churchillt fultoni beszéde után 09:17