2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Esterházy János a szlovák államfő szerint Hitler híve volt

2011. augusztus 23. 16:38 MTI

Ivan Gasparovic szlovák államfő szerint Esterházy János, a felvidéki magyarság két világháború közötti vezetője Hitler és a fasizmus híve volt, ezért helytelen, hogy Kassán mellszobrot állítottak neki. A magyar Külügyminisztérium is elutasítja a szlovák elnök nyilatkozatát. A szlovák köztársasági elnök szóvivője a bírálatok után azt közölte: nem változtatja meg Esterházy Jánosról alkotott nézeteit.

"Szobrot állítani Kassán Esterházynak, aki Hitler és a fasizmus híve volt, helytelen" - jelentette ki Ivan Gasparovic szlovák államfő abban az interjúban, amelyet a Bojovníkban, a szlovákiai antifasiszták kéthetente megjelenő lapjának idei 18. számában tettek közzé.

Az elnöktől azt kérdezték, mi a véleménye arról, hogy Esterházynak Kassán, Ferdinand Durcansky egykori nácibarát szlovák politikusnak pedig Rajecben mellszobrot állítottak. Gasparovic megjegyezte: az, amit Esterházyról mondott, Durcanskyra is érvényes. "A büntető törvénykönyvben (...) benne van, hogy tilos a fasizmus népszerűsítése. Meg kell vizsgálni, milyen mértékben lehet beavatkozni magánbirtokon, illetve azt, hogy milyen mértékben lehet erről a magánbirtokról kedvezőtlen hatást gyakorolni a környezetre egy szoborral vagy más propagandaeszközzel. Ha a szobrot valaki a kertjében saját maga számára állítja fel, nehéz bebizonyítani, hogy a fasizmus népszerűsítéséről van szó. Kassán is magánterületről van szó, amely azonban nyilvánosan látogatható. Ez probléma" - szögezte le Gasparovic a Bojovníkban.

Esterházy Jánost, a felvidéki magyarság egykori vezetőjét, aki a II. világháború idején a pozsonyi parlamentben nem szavazta meg a zsidóellenes törvényeket, Szlovákiában hivatalosan ma is háborús bűnösnek tartják, s bármiféle rehabilitációját elutasítják.

A szlovák államfő állítását a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a Híd magyar-szlovák párt is élesen bírálta, alaptalannak minősítette és visszautasította. "A Magyar Koalíció Pártja fölháborítónak tartja, hogy a Szlovák Köztársaság elnöke, Ivan Gasparovic kijelentésével ismételten hozzájárult a történelem meghamisításához. Esterházy Jánost csak az azonosíthatja a fasizmussal, aki nem ismeri az ő életútját, illetve tudatos történelemhamisítást végez. A csehszlovákiai magyarság mártírja nyomon követhetően több esetben is elhatárolódott a fasizmustól. Emberszeretete mélyen keresztény vallásából eredt" - áll az MKP Berényi József pártelnök által jegyzett, az MTI pozsonyi tudósítójának megküldött nyilatkozatában.

"Mint ahogyan az éremnek is két oldala van, Esterházy János megítélésében is eltér egymástól a szlovák és a magyar közvélemény. A köztársasági elnök nyilatkozata azonban, amelyben Hitler hívének titulálja Esterházyt, messze átlépte a józan ész határait. Az elnök úr valószínűleg nem ismeri eléggé Esterházy munkásságát" - tolmácsolta a Híd álláspontját az MTI-nek Bugár Béla, a párt elnöke.

A magyar Külügyminisztérium kedden elutasította a szlovák köztársasági elnök Esterházy János egykori felvidéki magyar politikussal kapcsolatos megnyilatkozását. "A szlovák köztársasági elnök megnyilatkozását elutasítjuk, annak szellemisége nem járul hozzá a két ország kapcsolatainak előmozdításához, melynek érdekében kormányaink az utóbbi időszakban fokozott erőfeszítéseket tesznek" - írta a Külügyminisztérium.

A tárca meggyőződése szerint az esetlegesen vitatott történelmi személyiségek, események értékelése a két ország között jól működő történész vegyes bizottság, és nem a politikai szféra feladata. A szlovák köztársasági elnök viszont nem változtatja meg Esterházy Jánosról alkotott nézeteit. Szóvivője szerint azt a nyilatkozatát sem értették félre, amelyben helytelennek nevezte, hogy szlovák városokban szobrokat állítsanak olyan "megosztó" személyiségeknek, mint Esterházy János vagy Ferdinánd Durcánsky.

Az MTI Hírcentrum megkeresésére Marek Trubac, a szlovák köztársasági szóvivője kedden elmondta, Ivan Gasparovic újságírói kérdésre válaszolva utasította vissza, hogy az említett személyiségeknek emlékművük legyen. Mint a szóvivő hangsúlyozta, a szlovák köztársasági elnök azért sem változtat a nézetein, mert Esterházy János olyan megosztó személyiség, akit Szlovákiában háborús bűnösként tartanak nyilván, amiért támogatta a fasiszta ideológiát.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes megdöbbenésének adott hangot az újságban megjelent nyilatkozat miatt. A kormányfő kereszténydemokrata helyettese felidézte, hogy Esterházy János "hősiesen gyakorolta az erényeket", és mindvégig elkötelezett volt a katolikus egyház tanítása iránt, ezért nem véletlen, hogy boldoggá avatása folyamatban van. Esterházy János emlékének támadása ezért nemcsak a magyar nemzet, hanem a katolikus egyház és az egyetemes emberi jogok megsértését is jelenti - fogalmazott Semjén Zsolt.

Az LMP szerint a szlovák államfő a magyar nemzetet sértette meg, amikor Esterházy Jánost, a felvidéki magyarság két világháború közötti vezetőjét Hitler és a fasizmus hívének bélyegezte. Dorosz Dávid, az LMP parlamenti képviselője az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében vérlázítónak, provokatívnak nevezte és visszautasította Ivan Gasparovic kijelentését, amellyel a szlovák államfő nemcsak a felvidéki magyarokat, hanem az egész magyarságot megsértette.

Gróf Esterházy János 1901. március 14-én született Nyitraújlakon (Velké Záluzie) a galántai Esterházy családból. Édesapja Esterházy János, édesanyja Elzbieta Tarnowska lengyel grófnő volt. Apját korán elvesztette, anyja két testvérével együtt özvegyen nevelte. A család 5000 holdnyi birtokának kilenctizedét elveszítette a földreform miatt a trianoni békével Csehszlovákiához csatolt országrészben. János 1924-ben házasságot kötött gróf Serényi Líviával, két gyermekük született, János és Alice.

Az 1920-as évek közepén kezdte közéleti pályafutását, a magyarok visszaszorítását is magában foglaló "csehszlovakizmus" ellenzőjeként lépve fel. 1932-ben választották a csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Liga, majd az Országos Keresztényszociális Párt elnökévé. Önrendelkezési jogot, nemzeti, vallási és kulturális téren a fejlődés biztosítását, Szlovákia és Kárpátalja számára autonómiát követelt. 1935-ben bekerült a prágai parlamentbe, 1936-ban az Egyesült Magyar Párt alelnöke lett. Tomás Garrigue Masaryk elnök lemondása után a magyar pártok az ő javaslatára támogatták Edvard Benest a németbarát jelölttel szemben, elősegítve államelnökké választását. Benes miniszterséget ajánlott neki, de ő csak úgy vállalta volna el, ha orvosolják a magyarság sérelmeit.

A Felvidék magyarlakta déli részét Magyarországhoz visszacsatoló 1938-as első bécsi döntés után bejelentette, hogy Szlovákiában marad, és jogszerű bánásmódot kért a magyar kormánytól a Magyarországhoz került szlovákok számára. Síkraszállt a Szlovákiában maradt 70 ezer magyar mellett, Londonba szöktette Rudolf Viest tábornokot, a későbbi csehszlovák emigráns kormány hadügyminiszterét, és 1942-ben egyedül ő nem szavazta meg a pozsonyi parlamentben a zsidók deportálásáról rendelkező törvényt.

Segítette a lengyel és más menekülteket, az üldözött zsidókat, szót emelt Magyarország hitleri megszállása ellen. 1943-ban Szlovákia rágalmazásának vádjával megfosztották parlamenti mandátumától, és félévi börtönbüntetésre ítélték. 1944-ben Magyarországon a nyilas hatalomátvétel után bebörtönözték. 1945 tavaszán az ideiglenes szlovák kormánynál tiltakozott a magyarellenes intézkedések miatt, ezután Esterházyt letartóztatták és átadták a KGB-nek. A Szovjetunióba hurcolták, s koholt vádak alapján 10 évre ítélték, majd szibériai táborokba vitték, ahol súlyos tüdőbajt szerzett.

1947 szeptemberében a csehszlovák népbíróság hamis vádak alapján, mint hazaárulót, fasisztát és kollaboránst távollétében, tanúk meghallgatása és bizonyítási eljárás nélkül halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte. A vádak szerint az általa vezetett szlovákiai magyarság bomlasztotta fel a csehszlovák államot, személyében a magyarságot marasztalták el. 1949-ben a szovjet hatóságok az ítélet végrehajtására átadták a csehszlovák szerveknek, családja és barátai közbenjárására azonban a köztársasági elnök Esterházy halálos ítéletét felfüggesztette, majd kegyelemből életfogytiglanra változtatta.

Családja szétszóródott, csak Mária húga tarthatta vele a kapcsolatot rendszertelenül. 1956-ban a morvaországi Mírov börtönébe szállították, ott halt meg 1957. március 8-án. Holttestét elhamvasztották, a hamvakat nem adták át a családnak. Lánya, Alice közbenjárására 2007-ben Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter kutatta fel eltemetésének helyét: urnája a prágai Motol köztemető közös sírjában található.

1993-ban Göncz Árpád köztársasági elnök kérésére az orosz legfelsőbb bíróság Esterházy ítéletét semmisnek mondta ki, s rehabilitálta őt. Ez azonban Csehországban és Szlovákiában mind a mai napig nem történt meg, hivatalosan továbbra is háborús bűnös.

2008 végén portréját ünnepélyesen elhelyezték az Európai Parlament brüsszeli székházában. 2009-ben Lech Kaczynski lengyel államfő - posztumusz - a Polonia Restituta kitüntetéssel ismerte el a lengyel menekültek érdekében a második világháború idején kifejtett tevékenységét. 2011-ben, születésének 110. évfordulóján Kassán - magánterületen - felavatták a mellszobrát, majd Budapesten teret neveztek el róla.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár