2022. nyár: Mesebeli menyegzők
ITT támogathatsz bennünket

A kitelepítettek és a befogadók közös könyve

2011. július 18. 09:16 MTI

Egykori kitelepítettek és a kötet szerkesztői mutatták be az Embert ültettél a nyakunkra – Kitelepítve Mikófalvára című kötetet a budapesti Litea könyvesboltban. A visszaemlékezéseket tartalmazó, a Helikon Kiadónál megjelent 365 oldalas kötet érdekessége, hogy az olvasó megismerheti a befogadó családok és a kitelepítettek szemszögéből is az 1950-es évek borzalmait.

Mint a bemutatón elhangzott a kötet címét a 66. zsoltár egyik sorából kölcsönözték. Hantó Zsuzsa történész - akinek rövid történelmi áttekintésével kezdődik a kötet - emlékeztetett, az 1951. május 21-én kezdődött kitelepítések során mintegy 17 ezer embert hurcoltak el Budapestről. A „nép ellenségévé” nyilvánítottakat többnyire a szintén ellenségnek tartott „kulákokhoz” szállásolták be.

Hantó Zsuzsa arról is beszélt, hogy a kötet ugyan a magyar történelem gyászos időszakáról szól, mégsem a „szomorúság könyve”, hanem sokkal inkább „egymásra találásé”, arról szól, hogy miként segítették egymást a diktatúra áldozatai. A történész kiemelte, a kötet révén az olvasó közeli képet kaphat az 1950-es években történt borzalmakról, ugyanakkor „az emberi tartás, tisztesség diadaláról” is olvashatunk.

Haidekker Andrea, a kötet egyik szerzője felidézte: 60 év elteltével a Mikófalvára kitelepített 76 személyből már csak tizenegyen vannak életben. A kötet előzménye egy emlékoszlop felállítása volt, ezt azoknak az embereknek szánták, akik annak idején befogadták őket és szüleiket – emlékeztetett a szerző, megemlítve, a könyvben végül tizennyolcan idézték fel a kitelepítés éveit.

A mikófalvi időszakra emlékezett Rudas Pál is, akinek kisgyerekként csak nagyon kevés személyes emléke maradt a terror időszakáról. Ugyanakkor megemlítette: gyerekkora legszebb emlékeit köszönheti bükki falunak, szüleivel a nyarakat a hetvenes évek végéig Mikófalván töltötték.

A bemutatón részt vett Téglássy Ferenc filmrendező is, akinek 1989-ben mutatták be a Soha sehol senkinek című filmjét. Az alkotó megjegyezte, a mikófalviak embersége nem volt általános, a tanyavilágban, ahova őt és a családját hurcolták, az amnesztia kihirdetéséig ellenségesek maradtak a helyiek. Mint fogalmazott, a szörnyűségek ellenére ő is szép emlékeket őriz abból az időszakból. „Ha a gyerekkor a pokolban volt, akkor a pokol lesz a mennyország” – fogalmazott.

Osztovits Ágnes, a Helikon Kiadó képviseletében arról beszélt, hogy noha az ÁVH egymás ellen akarta felhasználni két különböző származású „népellenséget”, az ördögi terv Mikófalván meghiúsult. Osztovits Ágnes példaértékűnek nevezte a bükki faluban történteket, valamint méltatta a kötet szerzőinek kitartását.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. nyár: Mesebeli menyegzők
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár