Feltárták a hétfejű ember sírját

"A sír az i.sz. 2., de inkább a 3. századra keltezhető. Ez az egyik legfurcsább temetkezés, amelyet valaha láttam" - mondta az MTI-nek Lassányi Gábor ásatásvezető régész, aki a szokatlan leletről az ELTE-n rendezett nemzetközi konferencián számolt be. Az i.sz. 2-3. század már a klasszikus római korszak Pannonia életében, mely a Severus-császárok uralkodása idején élte virágkorát. Ekkor érte el Aquincum legnagyobb kiterjedését, ez volt a leggazdagabb időszak a város életében.

"A 3. század közepétől sok támadás éri Pannoniát, a birodalom egyensúlya is megingott. Mivel katonai szempontból nagyon nagy jelentőségű volt Európának ez a régiója, nagy létszámú katonaság állomásozik itt, ennek ellenére már sok bizonytalanság jellemezi a tartomány életét" - magyarázta a régész, hozzátéve, hogy ez a térség császárcsináló régióként is működött. "Főleg Pannonia déli részéről nagyon sok katonacsászár származott" - jegyezte meg.

Pannoniában sokszínű népesség élt, a bennszülött kelták mellett a birodalom minden szegletéből származó emberek telepedtek le. Aquincum környékén az antropológusok nagyon nagy számban mutattak ki a Meditteráneumból származó egyéneket, ezek aránya különösen magas volt a nők körében. Az idős, 60-78 év körüli férfi átlagos aquincumi lakosnak mondható. "Szegényesen eltemetett idős ember, akinek a csontjain antropológiai szempontból semminemű különleges testi elváltozás nem volt kimutatható" - mondta Lassányi Gábor.

Annál különlegesebb volt az idős férfi végső nyughelye: a koponyákat tartalmazó gödröt pontosan a sír fölé, annak hantjába ásták bele úgy, hogy a holttestet nem bolygatták meg. Összesen öt, két párhuzamos sorba rendezett, állkapocs nélküli emberi koponyát találtak, amelyek egy szintén állkapocs nélküli lókoponyát vettek körül. Az emberi koponyák, amelyeken semmilyen halál előtti sérülés nem látható, különböző korú és nemű személyektől származnak.

"Valószínűnek látszik, hogy azokat már korábbi sírokból kiásva, már csak koponyaként helyezték a gödörbe. Hogy a lókoponya milyen állapotban került a földbe, nem tudtuk megállapítani" - hangsúlyozta Lassányi Gábor, aki szerint valamilyen alvilággal kapcsolatos szertartás keretében kerülhettek a koponyák a földbe. Hozzátette: a mai Szerbia római kori temetőiben az 1970-80-as években kerültek napvilágra koponyás temetkezések.

"A Pannoniától délre lévő Felső-Moesia (Moesia Superior) tartomány székhelyének, Viminacium nekropoliszában került elő több ehhez hasonló koponyatemetkezés. A szerb kollégáknak sincs magyarázata erre a rítusra. Most újra elővették ezeket a sírokat, úgy tűnik, a mi 'hétfejű'öregemberünk végső nyughelye azoknak a temetkezéseknek lehet a párhuzama. Már felvettem a szerb kollegákkal a kapcsolatot" - tette hozzá Lassányi Gábor.

Részletesen a "hétfejű" idős ember sírjáról.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2020

• Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
• Főszerkesztői köszöntő
• Az erotika stílusa: Josephine Baker
• A kis magyar–osztrák háború és következményei
• Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
• Erdélyi életstratégiák Trianon után
• A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
• A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
• Erdélyi fatányéros orosz jazzel