Magyar-izraeli történészkonferencia a Balassi Intézetben

A rendezvény fővédnöke Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter és Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A konferencia elsődleges célja, hogy az előadók közötti, illetve a közönséggel való párbeszéd egymás nézőpontját empatikusan elfogadva jöjjön létre - tartalmazza a Balassi Intézet közleménye.

A Balassi Intézet által rendezett konferencia történeti nézőpontból vizsgálja azt a kérdést, milyen keretek és feltételek adódtak az egymással szerves történeti és kulturális kapcsolatban lévő, rendkívül tagolt és sokrétű magyar és a zsidó közösség számára a kulturális és etnikai identitást megélni az elmúlt két évszázadban. Arról is szó esik majd, mennyire sérülékeny a hagyományos kisebbségi-többségi viszony Közép-Európában, ahol a világháborúk következtében területi elcsatolások, államalakulások, kitelepítések, lakosságcserék követték egymást, és a holokauszt következtében százezrek haltak meg.

Lesznek előadások, amelyek elemzik és bemutatják, milyen helyzet alakult ki a zsidó állam megalakulásával, amikor a zsidóság kisebbségből nemzetállami többséget hozott létre, és - bizonyos mértékben - hasonló helyzetbe került, mint bármely más olyan európai nemzetállam, amelynek a nemzetalkotó többségét adó közösség jelentős hányada határain kívül él. Ebből a szempontból Magyarország és Izrael problémái hasonlóak, Magyarországon a Balassi Intézet, Izraelben a Szochnut (Jewish Agency) ezek megoldásán, azaz a határokon átnyúló nemzeti közösség saját identitásának megőrzésén munkálkodik - olvasható a közleményben.

A konferencia szakmai koordinátora Novák Attila történész, a szimpózium előadói magyar és izraeli szakemberek, szakterületük elismert kutatói, köztük Ablonczy Balázs történész, Bányai Viktória hebraista, Frigyesi Judit zenetörténész az izraeli Bar Ilan Egyetemről, Gidó Attila történész Kolozsvárról, Szita Szabolcs történész professzor és Yuli Tamir nacionalizmuskutató, az izraeli Shenkar Kollégium igazgatója.

A témához kapcsolódik Ritter Doron fotóművész dokumentumképeiből egy kiállítás Óhazából az Újhazába - Magyar ajkú zsidók Izraelben címmel. A fotográfus elmondta, hogy nemrég ismét járt Izraelben, sokat fotózott Jeruzsálemben, az ortodoxok lakta Mea Searim negyedben, ahol a történelmi Magyarország területéről Izraelbe kivándorolt zsidók leszármazottai élnek és gondozzák az 1920-as években alapított Magyar Házakat, amelyekben segélyszervezetek működnek és őrzik a rabbik hagyatékát.

Ritter Doron arról is beszélt, hogy több hangulatfotót készített az észak-izraeli Cfátban található magyar zsidó múzeumban. Itt lefotózta többek között a magyar nemzeti színű sabati (szombati) gyertyát és a csipkével díszített női blúzt. Két hatalmas, kétméteres fekete-fehér képe - a fa és egy jeruzsálemi ortodox zsidó portréja - mögött az Olajfák hegye látszik.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A náci Németország jellemzői
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• Már 1918-ban lépéseket tett az egyesülés felé Németország és Ausztria
• 12 ezer, Argentínában élt náci nevét tartalmazó listára bukkantak
• Tökéletes ürügy volt a szabadságjogok megszüntetésére a Reichstag felgyújtása
• A háború utolsó napjaiban megpróbálta átvenni Hitlertől a hatalmat Hermann Göring
• Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
• Miért foglalkoztatták az ikrek az embereken kísérletező náci tudósokat?
• Két falu teljes kiirtásával bosszulták meg Reinhard Heydrich halálát a nácik
• Elhunyt a sobibóri haláltábor utolsó túlélőinek egyike