Bemutatták a "lengyel Anne Frank" naplóját

A berlini Aufbau kiadónál megjelent kötet mellett az MDR közép-németországi rádió- és tévéállomás a könyvvásáron a napló hangjátékváltozatát is bemutatta.

Rutka Laskier a lengyel kisvárosban, Bendzinben született egy zsidó család gyermekeként 1929-ben. 1943 januárjában, tizennégy éves korában fogott hozzá a naplóíráshoz, amelyet egészen négy hónappal későbbi Auschwitzba történő deportálásáig folytatott. Összesen húsz bejegyzés készült el a vékonyka füzetben. "Ez a negyedik év a pokolban" - írta első mondatában a kislány. Családjának ekkor kellett elköltöznie a város zsidó gettóvá alakított területére, ahol aztán Rutka barátságot köt a szintén itt élő zsidó lánnyal, Stanislawa Sapinkával.

A lengyel lány naplójának létezése évek óta ismert: a ma már 92 éves Sapinka 2005-ben jelent meg Rutka naplójával a bendzini zsidó kulturális egyesület vezetőjénél, Adam Szydlowskinál, aki a feljegyzések alapján hozzáfogott a család megkereséséhez. Rutka, az édesanyja és testvére nem élte túl a háborút, egyedül a családfő maradt életben. A férfi Izraelbe költözött, ahol újranősült, és hosszú ideje nem mesélt múltjáról. Sokáig második házasságából született lánya, Sarah Scherz sem tudott meggyilkolt féltestvéréről.

A napló először 2006-ban lengyelül, majd héberül és angolul jelent meg. Ezt követően francia, spanyol, portugál, olasz és japán nyelvre is lefordították. Az eredeti példányt Jeruzsálemben a Jad Vasem emlékhelyén őrzik.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?