Miért böjtölnek a keresztények, a zsidók és a muzulmánok?
2011. március 10. 08:52 MTI
Kezdődik a keresztények számára a böjt, amely minden világvallás fontos része, s gyakran különböző szertartások kísérik. A finom fogásokról és italokról való lemondás megtisztítja a testet és a lelket, elhozza a belső békét, az ima és a gondolkodás idejét. De vajon miért böjtölnek a keresztények, a zsidók és a muzulmánok?
Korábban
Mohamed próféta böjtölt, mielőtt kinyilatkoztatta volna a koránt, Mózes böjtölt, mielőtt átvette isten szavait. Jézus negyven napra elvonult a sivatagba, hogy felkészüljön küldetésére. A böjt formái azonban jelentősen eltérnek a világvallásokban.
A hívő keresztények számára hamvazószerdán negyvennapos böjti időszak kezdődik. Ez a húsvétra, Jézus Krisztus feltámadására való felkészülés. Korábbi évszázadokban igen szigorú szabályok határozták meg ezt az időszakot, manapság azonban a katolikus tanítás szerint csak hamvazószerda és nagypéntek "igazi" böjti nap. Ezeken a napokon csak egyszeri - hús nélküli - étkezés engedélyezett.
A böjti időszak fennmaradó részére javasolt a hús elhagyása, kivéve a gyerekeknek, az időseknek, a betegeknek és a nehéz fizikai munkát végző embereknek. A protestánsok számára nem kötelező a böjt. A húsvét időpontját 325-ben a niceai zsinat határozta meg - a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapban -, és írt elő negyvennapos böjtöt. Ez valójában több mint negyven nap, de a vasárnapokat nem számolják bele.
A zsidó vallásban a Jóm Kippúr, az engesztelés napja a legfontosabb, legszentebb és legnagyobb ünnep, népies nevén a hosszú nap. Ekkor lesz végleges az ítélet, amit Ros hásánákor, az újév napján hozott az emberek sorsáról az Örökkévaló, a két ünnep közötti idő ezért a bűnbánat ideje. Jóm Kippúr idején - estétől estéig - a hívők lemondanak az ételről, italról és a fürdésről, csak a kezek és a szemek megnedvesítése engedélyezett.
Az iszlám vallás világszerte 1,3 milliárd követője számára a böjti hónap, a ramadán különleges jelentőséggel bír. A muzulmán holdnaptár szerinti kilencedik hónapban napkeltétől napnyugtáig a hívők nem vehetnek magukhoz táplálékot, italt, és nem dohányozhatnak, nem élhetnek szexuális életet. Felmentést élveznek a kötelmek alól a betegek, az idősek, a gyerekek, az utazók és a terhes nők. A böjt megtartása egyike a muzulmán vallás öt alaptételének. A böjti hónap végét háromnapos ünneppel ülik meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2014
- Így látta a sajtó Kárpátalja visszafoglalását
- Az embermentő Jane Haining
- Mi történt Kamenyec-Podolszkijban?
- A bundázás egyidős a futballal
- A hét törpe kalandjai Auschwitzban
- A kóser konyha különlegességei
- Hogyan kampányoltak a római politikusok?
- A numerus clausustól a numerus nullusig
- Így temettük el "Kossuth apánkat"
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.