A fenékpusztai feltárásokat mutatják be Lendván

A muravidéki magyarság központjának számító városban a Bánffy Központ galériája ad helyet a csütörtöktől látható tárlatnak; az utóbbi évek régészeti kutatásainak egyik vezetője Heinrich Tamáska Orsolya, a lipcsei egyetem tudományos munkatársa volt - közölte a megnyitó kapcsán a Zala Megyei Önkormányzat elnöke.

Manninger Jenő kifejtette: Zala föld alatti kincsei nagyon sokat tudnak mesélni a múltról, hiszen a megye mai területén több mint 2700 régészeti lelőhely ismert, az őskortól a késő középkorig bezárólag számos időszak emlékeivel. Az ismert lelőhelyek közül kiemelkedik a Keszthely melletti Fenékpuszta, ahol Zala egyik legjelentősebb, a nemzetközi szakirodalomban is jól ismert és legjobban feltárt régészeti lelőhelye található.

A terület régészeti szempontból elsősorban a római és a népvándorlás kori emlékek miatt ismert. Csaknem 15 hektáros területen fekszik az impozáns méretű, két méter vastag fallal és 44 kerek toronnyal erősített római erőd maradványa.

A Keszthely környéki kőbányák alapanyagából a 4. században épített monumentális erődítmény több-kevesebb megszakítással a 10. század elejéig lakott volt, falai közt rómaiak, majd gótok és longobárdok éltek, később, az avarok uralma alatt pedig egy titokzatos nép, amit a régészet tudománya Keszthely-kultúra névvel illet. A hely jelentőségét tovább növeli, hogy egyes források szerint itt született Nagy Theodorik, a gótok később Itáliában híressé vált királya.

A Pannónia késő antik öröksége, 125 év régészeti kutatása Keszthely-Fenékpusztán című kiállításon az erőd csaknem 600 éves történetén keresztül a mai Dunántúl történetébe is bepillantást nyerhet a látogató. A tárlat nemcsak az elmúlt 125 év régészeti munkájának állít emléket, hanem azokat a friss eredményeket is felvonultatja, amelyeket a 2009-ben zárult magyar-német közös kutatási program tárt fel vagy helyezett új megvilágításba.

Manninger Jenő hangsúlyozta: a kutatások egy fejezete lezárult, de nem fejeződött be véglegesen, Zala Megye Önkormányzatának segítségével az ásatások 2011-ben is folytatódnak Fenékpusztán. A Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, valamint a lipcsei és a heidelbergi egyetem szervezésében magyar és német régészhallgatók folytatják a több mint száz éve megkezdett kutató munkát.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek