Boszorkányüldözés Mezopotámiában
2011. március 1. 10:17
Háromezer évvel ezelőtt a mezopotámiai uralkodói elit valósággal rettegett a boszorkányoktól, akiket éjszakákon át tartó szertartásokkal próbáltak elűzni.
Korábban
Az ősi feljegyzések azt mutatják, hogy az emberek mágikus erőt tulajdonítottak a boszorkányoknak, akik eme képességeiket ellenségeik ellen fordíthatták. „Olyan képet idéztek elő, amelyben áldozataik végtagjait kicsavarják, szörnyű fájdalmat okozva nekik” – mondta el Tzvi Abusch, a Brandeis Egyetem professzora. Egy másik történet szerint a „gonosz szellemek kinyithatják a sírokat, majd áldozatukat a halott személy helyére rakják”.
Az asszír majd későbbi uralkodók körében olyannyira nagy volt a boszorkányoktól való félelem, hogy egy külön rituálét fejlesztettek ki ellenük (maqlu), amely az i.e. 1. évezredben volt elterjedt, s csak az i.sz. 1. század körül tűnt el. Az asipu-nak nevezett ördögűzők által alkalmazott rituálé tíz varázslatból állt és rendszerint reggel tartották. A rövidebb verzió szerint először Samas, a napisten előtt elítélték a boszorkányt, elégették az őt reprezentáló bábút, vízzel lelocsolták, végül összegyűjtötték a maradványokat. A szertartás később száz varázslatra bővült, ezért már este elkezdődött és napfelkeltéig tartott. A szövegeket többek között a Nineveh, Assur és Uruk városában fellelhető emlékművek őrizték meg.
„A középpontban a boszorkányok és a boszorkányság elleni varázslatok álltak” – magyarázta Abusch. „A rituálé a gonosz szellemek elűzését szolgálta, megvédte az áldozatot és hatástalanította azt, aki megidézte őket” – tette hozzá Abusch, aki immáron negyven éve kutatja a maqlu táblákat. „Sokáig azt gondolták, hogy a boszorkánysággal kapcsolatos feljegyzések a véletlen műve, az igazság ezzel szemben az, hogy azok egyetlen, komplex ceremóniához kapcsolódnak”. A professzornak nemrégiben sikerült az összerakott képekből egy teljes fordítással előrukkolnia, amelyet a Torontói Egyetemen egy prezentáció során mutatott be.
A táblákból kiderül, hogy az uralkodói elit valós veszélyt látott a boszorkányokban, bár a róluk szóló történetek valódiságát sokan megkérdőjelezik. Abusch rámutatott, hogy a varázs használata önmagában nem lett volna elég arra, hogy a boszorkánysággal vádoltakat kiközösítsék. „A későbbi nyugati társadalmakkal ellentétben a varázslás bevett vallási szokás volt Mezopotámiában”. A professzor úgy gondolja, hogy a boszorkányok „neutrális karakterek” voltak, egyszer jók, egyszer rosszak, de – ahogyan azt az ősi források sugallják – legtöbbször nők, míg az asipu-k szerepét többnyire férfiak töltötték be.

Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


Németország
- Titokzatos bronzkori lelet: 3500 éves tőröket találtak
- 20 érdekesség a berlini falról
- Komoly ellenállás nékül foglalták el a németek Magyarországot
- Ferdinand von Zeppelin szerényen önmagáról nevezte el a "léghajók atyját"
- A 7000 éves őrlőkő leletek sok mindent elárulnak a neolit emberek életéről
- A németek szabadsága is odaveszett a Reichstag tüzében
- Szürke eminenciások – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Majomszobor - Meghökkentő leletek kerültek elő a középkori templomból
- A végzetes hatású távirat, ami az USA hadba lépését eredményezte
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban tegnap
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai tegnap
- Batthyány Gyula koncepciós pere tegnap
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában tegnap
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége tegnap
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya tegnap
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő tegnap
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” tegnap