Záhi Havvász: az utolsó kereszteslovag?

A támadások kereszttüzébe nem először kerülő Havvász most azért csípi sokak szemét, mivel az egyiptomi archeológia megtestesítőjének tartott főrégészt Hoszni Mubarak ex-elnök a forradalom napjaiban Egyiptom régiségügyi miniszterévé nevezte ki. Soha nem látott belső támadás bontakozott ki Havvász személye ellen, akinek politikai jövője a tét. Havvász befolyását mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Régiségek Legfelsőbb Tanácsának (SCA) főtitkári pozícióját is betöltő szakember jóváhagyása nélkül Egyiptomban gyakorlatilag egyetlen régészeti feltárás sem indulhat meg.

A főrégész a minap egy dél-kairói temetőből, valamint a Tahrír-téren álló Egyiptomi Múzeumból számolt be lopásról – utóbbiban nyolc műkincs holléte ismeretlen. Havvász február 12-i keltezésű blogbejegyzésében emlékezett meg az intézmény január 29-i kifosztásáról, amely során többek között Tutanhamon fáraó és Nofertiti királynő díszes szobrának kelt lába; ebben az esetben már elrendelték a nyomozást. „Attól tartok, hogy Egyiptom már nem biztonságos” – írta. A tolvajok ezzel alááshatják Havvász régóta dédelgetett vágyát, hogy az észak-afrikai ország egyszer visszaszerezze a külföldi múzeumokban (például Nofertiti mellszobrát Berlinből) található legfontosabb egyiptomi műkincseket.

Mindeközben újabb problémák nehezítik a szakember munkáját. Február 10-én például több tucatnyi múzeumi alkalmazott vonult az utcára, (az egészségügyben, a bankszektorban, a turizmusban és a tömegközlekedésben dolgozó mellett) magasabb béreket követelve a kormánytól. Hany Hanna, az SCA munkatársa arra szólította fel Havvászt, hogy „változtassa meg a korrupción alapuló rendszert, és helyette egy professzionális, tudományos menedzsmentet állítson fel”. Hanna szerint a párt keze ide is elér, s ez megakadályozza a fiatal, tehetséges kutatók felemelkedését. A szakember felhívása a Facebookon és a Twitteren is követőkre talált, akik az SCA-ban eluralkodó „korrupciót” és „nepotizmust” olvasták a hivatal fejére.

Hétfőn százötven diák és archeológus követelte a főrégész lemondását az SCA irodája előtt, szerintük ugyanis Havvász nincs tekintettel a több ezer munkanélküli diákra. „Nem foglalkozik velünk” – mondta el a 22 esztendős Gamal el-Hanafy, aki 2009-ben diplomázott a kairói egyetemen. „Csak a propaganda érdekli” – tette hozzá. A tüntetés békésen zajlott, de a hadseregnek végül be kellett avatkoznia, amikor a tiltakozók be akartak jutni az SCA zamaleki irodájába. A miniszter nem jelent meg, sőt, egyes híresztelések szerint a hátsó ajtón távozott; a tüntetők naplementekor szétszéledtek, de fogadkoztak, hogy újra visszatérnek. A tiltakozáshullám a január 28-i fosztogatással, s annak kommunikációs kezelésével kezdődött. Havvász először azt mondta, egyetlen műkincset sem raboltak el, aztán korrigálta magát és tizennyolcban állapította meg a hiányzó leletek számát.

A tüntetések hatására a diplomásoknak állítólag háromhavi szerződést ajánlottak fel, havi 75 dolláros fizetéssel, ami szinte a túlélésre sem elég. A doktoroktól és ügyvédektől eltérően a régészek szinte kizárólag az egyiptomi kormánytól függnek, ezért érthető okokból Kairótól várják sorsuk jobbra fordulását is. Sokan azt kritizálják, hogy a hivatalban dolgozók nagy része a "vasztán" keresztül, azaz a kapcsolatok segítségével került az SCA-ba.

A 63 éves Havvász az elmúlt évek során nemzetközileg ismert figurává nőtte ki magát, a televíziós műsorokban állandóan elnyűhetetlen Indiana Jones-kalapjában szerepel, s azt tartják róla, hogy vaskézzel fogja össze az ország ókori kincsei feletti irányítást. Ellentmondásos személyiség, s ez most különösen azért érdekes, mivel bensőséges viszonyt ápol a megbuktatott Mubarakkal és feleségével, Suzannával, s még az elmúlt héten is támogatásáról biztosította az ancien régime tagjait. Február 1-én, tíz nappal a diktátor lemondása előtt az AP hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy meg kellene adni Mubaraknak az esélyt a reformfolyamat megkezdésére. Az egyik külföldi, a főrégészt jól ismerő szakember szerint „50 százalék” esély van arra, hogy Havvász túléli a rendszert, míg mások azt állítják: nemzetközi tekintélye megmenti attól, hogy Mubarak magával rántsa.

„Mivel Havvász jól ismert arc Egyiptomban, jó célpontot jelent a szenzációéhes riporterek és újságírók számára” – vette védelmébe a szakembert Peter Lacovara, az Atlantai Egyetem egyiptomi múzeumrészlegének vezetője. „Senki nem tett többet az egyiptomi régészetért Auguste Mariette óta, akinek nevéhez a szakma alapjainak 1858-as lefektetése fűződik. Modernizálta a bürokráciát, az irodákat pedig a koszos, külvárosi helyiségekből modern, belvárosi épületbe költöztette” – tette hozzá. Az SCA ugyan komoly kontroll alatt tartja az országban folyó ásatásokat, mégsem tud semmi rosszat mondani a főrégészről Jay VanRensselaer sem (John Hopkins Egyetem), aki a Betsy Bryan egyiptológus által vezetett munkálatoknál volt jelen és készített felvételeket. „Havvász sokat tett Egyiptomért és megbecsülést szerzett az országnak” – nyilatkozta.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2020

• Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
• Főszerkesztői köszöntő
• Az erotika stílusa: Josephine Baker
• A kis magyar–osztrák háború és következményei
• Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
• Erdélyi életstratégiák Trianon után
• A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
• A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
• Erdélyi fatányéros orosz jazzel