Bosszúállásba buktak bele a frankhamisítók
2010. december 20. 10:30 MTI
A háború utáni Európában a pénzhamisítás nem volt szokatlan bűntett: a vértelen hadviselés egyik módjának számított, amelyet győzők és legyőzöttek egyaránt szívesen alkalmaztak. 85 évvel ezelőtt a magyarok próbálkoztak hasonlóval - sikertelenül.
Korábban
1925. december 19-én az MTI közleményt adott ki, amely szerint Hágában három magyar állampolgárt letartóztattak, mert Magyarországon hamisított ezerfrankosokat találtak náluk 10 millió frank értékben.
Az ügy előzményei 1923-ra nyúltak vissza, amikor magyar jobboldali körök hamis ezerfrankosok ezreivel akartak bosszút állni Franciaországon a trianoni békeszerződésért, valamint így akartak pénzt biztosítani irredenta vállalkozásokra. A munkálatokat Windischgrätz Lajos herceg irányította, de előkelő körök, a kormányhoz közelálló személyek is tudtak hamisításról. 1925 őszéig 30 ezer darab bankó készült el, amelyekből azonban csak 4400 darabot lehetett jónak minősíteni. Ezeket Nádosy Imre országos rendőrfőkapitány támogatásával külügyi futár vitte ki az országból.
Miután azonban 1925 decemberében Amszterdamban letartóztatták a hamis frankot terítő magyar állampolgárokat, a botrány viharos gyorsasággal emelkedett nemzetközi szintre. Magyarországon hamar a gyanúsítottak közé került Nádosy Imre országos rendőrkapitány, Windischgrätz Lajos herceg, volt miniszter, valamint a herceg titkára és komornyikja.
Fegyelmi eljárást kezdeményeztek a Térképészeti Intézet néhány munkatársa ellen is. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy bár Teleki jól ismerte az intézet vezetőit és a hamisításban legsúlyosabban kompromittált Gerő Lászlót, nem volt az intézet vezetője. Az formailag a Pénzügyminisztérium alárendeltségébe tartozott, ám valójában a Honvédelmi Minisztérium irányította, és vezetői is katonák voltak.

A kínos nemzetközi botrány kirobbanása után a nyomozás során előkerült dokumentumok nyilvánvalóvá tették, hogy maga Bethlen István miniszterelnök is tudott az akcióról, a vizsgálat azonban a kormányt felmentette a felelősség alól. A perben 1926. május 26-án hirdettek ítéletet: Windischgrätz Lajos herceg és Nádosy Imre országos főkapitány 4 évi fegyházat, valamint 10-10 millió korona pénzbüntetést kapott és politikai jogaikat is felfüggesztették. (1928 áprilisában-májusában kormányzói kegyelemben részesültek.) A többi vádlott 4 hónaptól 1 évig terjedő fogházbüntetést kapott.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” 13:34
- Hirosima és Nagaszaki nélkül: Egy alternatív világrend képe 12:34
- A Hohle Fels vízimadara, a figurális művészet hajnala 11:12
- Ferenc pápa rajong a történelemért és az irodalomért 10:49
- Tréfás pillanatok bolondok napjára 09:50
- Titokzatos bronzkori lelet: 3500 éves tőröket találtak 09:05
- A gúnynév, amit komolyan vettek: a „Legyőzhetetlen Armada” 08:13
- Hannibál ostroma, mely lángra lobbantotta Róma haragját tegnap