Bosszúállásba buktak bele a frankhamisítók
2010. december 20. 10:30
A háború utáni Európában a pénzhamisítás nem volt szokatlan bűntett: a vértelen hadviselés egyik módjának számított, amelyet győzők és legyőzöttek egyaránt szívesen alkalmaztak. 85 évvel ezelőtt a magyarok próbálkoztak hasonlóval - sikertelenül.
Korábban
1925. december 19-én az MTI közleményt adott ki, amely szerint Hágában három magyar állampolgárt letartóztattak, mert Magyarországon hamisított ezerfrankosokat találtak náluk 10 millió frank értékben.
Az ügy előzményei 1923-ra nyúltak vissza, amikor magyar jobboldali körök hamis ezerfrankosok ezreivel akartak bosszút állni Franciaországon a trianoni békeszerződésért, valamint így akartak pénzt biztosítani irredenta vállalkozásokra. A munkálatokat Windischgrätz Lajos herceg irányította, de előkelő körök, a kormányhoz közelálló személyek is tudtak hamisításról. 1925 őszéig 30 ezer darab bankó készült el, amelyekből azonban csak 4400 darabot lehetett jónak minősíteni. Ezeket Nádosy Imre országos rendőrfőkapitány támogatásával külügyi futár vitte ki az országból.
Miután azonban 1925 decemberében Amszterdamban letartóztatták a hamis frankot terítő magyar állampolgárokat, a botrány viharos gyorsasággal emelkedett nemzetközi szintre. Magyarországon hamar a gyanúsítottak közé került Nádosy Imre országos rendőrkapitány, Windischgrätz Lajos herceg, volt miniszter, valamint a herceg titkára és komornyikja.
Fegyelmi eljárást kezdeményeztek a Térképészeti Intézet néhány munkatársa ellen is. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy bár Teleki jól ismerte az intézet vezetőit és a hamisításban legsúlyosabban kompromittált Gerő Lászlót, nem volt az intézet vezetője. Az formailag a Pénzügyminisztérium alárendeltségébe tartozott, ám valójában a Honvédelmi Minisztérium irányította, és vezetői is katonák voltak.

A kínos nemzetközi botrány kirobbanása után a nyomozás során előkerült dokumentumok nyilvánvalóvá tették, hogy maga Bethlen István miniszterelnök is tudott az akcióról, a vizsgálat azonban a kormányt felmentette a felelősség alól. A perben 1926. május 26-án hirdettek ítéletet: Windischgrätz Lajos herceg és Nádosy Imre országos főkapitány 4 évi fegyházat, valamint 10-10 millió korona pénzbüntetést kapott és politikai jogaikat is felfüggesztették. (1928 áprilisában-májusában kormányzói kegyelemben részesültek.) A többi vádlott 4 hónaptól 1 évig terjedő fogházbüntetést kapott.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Megérkezett a bayeux-i kárpit Londonba 10:04
- Külföldi kiadásra kényszerítik az ausztrál történelem kutatóit 09:42
- Elit dinasztiák irányították a vaskori szkíta társadalmat 09:09
- Kormányzati jelentés bírálja az Amerikai Történelem Nemzeti Múzeumát 07:33
- Kőfaragó-tanoncok munkái lehetnek a híres boszorkányjelek 06:41
- Nyilvánosan hozzáférhetővé vált Hajnóczy Péter irodalmi hagyatéka tegnap
- Netflixes adatptáció miatt vitáznak az az amerikai határvidék mítoszán tegnap
- Meghatározták az őskori Karatau-kultúra pontos korát tegnap















