Feltárták Magyarország legnagyobb régészeti lelőhelyét

Istvánovits Eszter, a múzeum munkatársa elmondta: az 54 hektáros terület felén, 270 ezer négyzetméternyi részén, összesen több, mint 6000 objektumot azonosítottak és tártak fel eredményesen.

Jakab Attila régész közlése szerint a területen egy bronzkori településre, egy honfoglaláskori és egy szarmata temető maradványaira bukkantak, valamint több ezer tárgy, szerszám, eszköz és ékszer került elő részben vagy töredékeiben. Kiemelte: a legnagyobb egy 56 kilogrammos bronzlelet, amely mintegy 1700 korabeli ékszert, szerszámot és eszközt tartalmaz. A régészek a valamikori bronzkori településen 60 házat tártak fel, amelyeket félig földbe vájtak, cölöpökkel erősítettek meg. Az egyikből előkerült egy csaknem teljes, csontból készült furulya is.

A honfoglaláskori temetőben közel száz sírt találtak. Akadt olyan, amelyben hason fekve temettek el valakit - erre a régészek eddig még nem találtak a magyarázatot. Volt olyan sír, amelyikből két, valószínűleg ezüstből készül karperec és gyűrű került elő. A leggazdagabb sírra a temetőtől elkülönítetten találtak a muzeológusok. Ezek annyira közel voltak a föld felszínéhez, hogy a talajművelések során megsérült, a benne nyugvó díszes övveret 40 darabra törve került elő a szíj végével együtt.

A kör alakú szarmata temető 50 sírból állt. A feltárás megállapítása szerint azokban gazdag elhunytakat hantoltak el. Ezt igazolja, hogy a sírokat feldúlták, kirabolták, azokban csak néhány leletet találtak. Az ásatások során több ezer fémtárgy, római kori bronz-, ezüst- és aranypénz is előkerült, illetve ékszerekre bukkantak. Egy edényben például 34 pár karperec volt, de nemcsak a feltárt település házaiban, a lakások tárolóiban, hanem a valamikori falut körülvevő árokban is találtak aranyból készült karperecet, amelyet feltehetően ott rejtettek vagy hagytak el annak idején.

Cserepek, cserépmaradványok is előkerültek, azok a római kor idején, a Rajna-környéki üzemekben készültek, onnan kerültek a mai Nyíregyháza határában élőkhöz egykor. A leletek közül Jakab Attila megemlített még egy két részből álló mellkeresztet, amelyből eddig 59 került elő a Kárpát-medencében.

A régészeti feltárásban több mint száz ember vett részt az idén, köztük a nyíregyházi régészek mellett a nagykállói és a romániai szatmárnémeti múzeum munkatársai is. A leletek restaurálása már megkezdődött; a nyírségi Jósa András Múzeum napján, amelyet az intézmény 1868-as alapítására emlékezve tartanak minden december 1-jén, több felbecsülhetetlen értékű ékszert, eszközt és szerszámot már ki is állítottak a megyeházán.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?