Nem Vörös Erik fedezte fel Grönlandot
2010. november 23. 16:57
Mindenki hallott már a kegyetlen vikingekről és Vörös Erikről, Grönland felfedezőjéről. A világ legnagyobb szigetének megtalálása azonban mégsem az ő nevéhez fűződik.
Korábban
A 10. század elején egy norvég férfi, Gunnbjörn Ulfsson (vagy Gunnbjörn Ulf-Krakuson) már látta Grönland hatalmas hegyeit, de nem lépett be a területre; a helyet Gunnbjarnarskernek nevezte el. 970 körül – körülbelül 12 évvel azelőtt, hogy Vörös Erik először járt a szigeten - Snaebjörn Galti és Stybjörn is kikötöttek már a területen. Snaebjörngnek ugyan voltak benépesítési tervei, de azok gyorsan kudarcba fulladtak.
Vörös Erik történetéhez kapcsolódóan Grönland benépesítése 985 és 987 között kezdődhetett meg, körülbelül 15 évvel azelőtt, hogy Izland katolizációja megtörtént volna. A vikingek vezére Izland észak-nyugati részéről érkezett, 25 hajóval. Nem csak nők és férfiak voltak a hajókon, hanem gyerekek, állatok és minden egyéb is, amire feltétlenül szükség volt a letelepedéshez. A kalandos út során csak 14 hajó érkezett meg, a többi elsüllyedt útközben vagy visszatért Izlandra.
Vörös Erik választott magának először birtokot és ő is nevezte el a szigetet „Zöld vidék”-nek. Az élet Grönlandon, nem sokban volt eltérő a megszokottól a norvégok számára, csupán a gazdasági tevékenységeket kellett újra megteremteniük. Mindez azonban jóval kedvezőbb volt az otthoni körülményeknél: néhány történész szerint Skandinávia egyes helyei – mint például Észak-Norvégia – a korban már annyira túlnépesedtek, hogy a migráció jelentette az egyetlen tartós megoldást.
Azt tehát nem jelenthetjük ki, hogy Vörös Erik fedezte fel a szigetet, az viszont igaz, hogy benépesítése az ő nevéhez köthető. A kolonizáció elég jól sikerült, hiszen a vikingek körülbelül 500 évig voltak jelen a területen.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2020
- Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
- Főszerkesztői köszöntő
- Az erotika stílusa: Josephine Baker
- A kis magyar–osztrák háború és következményei
- Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
- Erdélyi életstratégiák Trianon után
- A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
- A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
- Erdélyi fatányéros orosz jazzel
- Halszálkával és karanténnal védekeztek a himlő ellen az ausztrál őslakosok 20:04
- Drónokkal fedezték fel egy ókori szentély nyomait egy török hegy tetején 18:18
- Második világháborús magyar katonákat exhumáltak Tiszadorogmán 17:06
- Sarkvidéki jégből vizsgálták a Római Birodalom gazdaságát 16:05
- Két ősi folyó egyesüléséből jöhetett létre az Eufrátesz 15:23
- Végveszélybe került Jemen évezredes kulturális öröksége 14:37
- Első világháborús szellemflotta nyugszik a Mallows-öbölben 13:41
- Diplomáciai vitát robbantott ki a szovjet katonai sírok áthelyezése Litvániában 12:58














