Nem Vörös Erik fedezte fel Grönlandot
2010. november 23. 16:57
Mindenki hallott már a kegyetlen vikingekről és Vörös Erikről, Grönland felfedezőjéről. A világ legnagyobb szigetének megtalálása azonban mégsem az ő nevéhez fűződik.
Korábban
A 10. század elején egy norvég férfi, Gunnbjörn Ulfsson (vagy Gunnbjörn Ulf-Krakuson) már látta Grönland hatalmas hegyeit, de nem lépett be a területre; a helyet Gunnbjarnarskernek nevezte el. 970 körül – körülbelül 12 évvel azelőtt, hogy Vörös Erik először járt a szigeten - Snaebjörn Galti és Stybjörn is kikötöttek már a területen. Snaebjörngnek ugyan voltak benépesítési tervei, de azok gyorsan kudarcba fulladtak.
Vörös Erik történetéhez kapcsolódóan Grönland benépesítése 985 és 987 között kezdődhetett meg, körülbelül 15 évvel azelőtt, hogy Izland katolizációja megtörtént volna. A vikingek vezére Izland észak-nyugati részéről érkezett, 25 hajóval. Nem csak nők és férfiak voltak a hajókon, hanem gyerekek, állatok és minden egyéb is, amire feltétlenül szükség volt a letelepedéshez. A kalandos út során csak 14 hajó érkezett meg, a többi elsüllyedt útközben vagy visszatért Izlandra.
Vörös Erik választott magának először birtokot és ő is nevezte el a szigetet „Zöld vidék”-nek. Az élet Grönlandon, nem sokban volt eltérő a megszokottól a norvégok számára, csupán a gazdasági tevékenységeket kellett újra megteremteniük. Mindez azonban jóval kedvezőbb volt az otthoni körülményeknél: néhány történész szerint Skandinávia egyes helyei – mint például Észak-Norvégia – a korban már annyira túlnépesedtek, hogy a migráció jelentette az egyetlen tartós megoldást.
Azt tehát nem jelenthetjük ki, hogy Vörös Erik fedezte fel a szigetet, az viszont igaz, hogy benépesítése az ő nevéhez köthető. A kolonizáció elég jól sikerült, hiszen a vikingek körülbelül 500 évig voltak jelen a területen.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


ősz
Múlt-kor magazin 2014
- Mátyásdomb: Lonkai-kastély
- Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
- Zrínyi kirohanásai
- Az ujj nélküli apáca titka
- A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
- Kémelhárítók „rendszerváltása"
- Színészből lett politikusok
- A maffia Tízparancsolat-értelmezése
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- A valóság szépségét igyekezett tükrözni a cseh kocsmák írója, Bohumil Hrabal 18:05
- Szeretett háziállataikat is magukkal vitték hódító útjaikra a vikingek 15:05
- Fegyverrel és törvénnyel is megszilárdította uralmát Könyves Kálmán 11:20
- Véletlenek szörnyű sorozata okozta a „zene halálát” 10:35
- Valóban szerepet játszottak a szabadkőművesek a francia forradalomban? 08:47
- Elsőre értetlenség fogadta Szinyei Merse Pál mesterműveit tegnap
- Borzasztó áron, de megállította a Wehrmacht gőzhengerét Sztálingrád tegnap
- Könnyűzenei albummal népszerűsítik a Balaton természeti értékeit tegnap