Kiállítás nyílt Vanuatu őslakosairól

A régészek a Csendes-óceán déli részének első ismert népe, a lapiták által hátrahagyott agyagedényekre bukkantak, amelyet az elmúlt ötven év alatt 250 különböző helyszínen fedeztek fel. „A lapiták jelentősége (…) leginkább az agyagedényeikkel jellemezhető, amelyeket szépen díszítettek; ezek annyira egyediek, hogy a világon mindenhol felkapják rá a fejüket az emberek” – nyilatkozta Richard Shing, a Vanuatu Kulturális Központ régésze.

Az edényeket részben egymásra helyezett agyagrétegekkel készítették, hozzá korallhomokot használtak, majd 600 és 750 Celsius fokon kiégették. Az agyagedény-készítés művészete ötszáz évvel a telepesek érkezése után eltűnt, de a stílus szofisztikáltsága már az újonnan betelepülők idejétől folyamatosan hanyatlott.

2004-ben a régészek megtalálták Teouma kiváló állapotban fennmaradt sírhelyét a Vanuatuhoz tartozó Efate Island-en. Jelentőségét az adja, hogy ez számít a csendes-óceáni térség déli részének legrégebbi temetőjének. „Az emberek újra és újra felkeresték ezeket a sírokat, majd áthelyezték a csontokat; ide tették a díszített agyagedényeiket is” – mondta Stuart Bedford, a Canberrai Nemzeti Egyetem Régésze.

„Már nyolcvan ember földi maradványát sikerült kiásnunk, de közülük csak hétnek találtuk meg a koponyáját. Közülük három egy másik ember mellcsontján hevert, ezért azt feltételezzük, hogy ez egy igen fontos személy lehetett” – magyarázza a sziget történetét immáron tizenöt éve tanulmányozó Bedford.

Vanuatu több mint nyolcvan szigetből áll, s rengeteg kultúrának ad otthont. A párizsi kiállítás az első olyan esemény, amikor a szigeten talált régészeti leleteket egy idegen országban teszik közzé. A tárlatot a tradicionális homokrajzolás művészete, illetve furulya előadás színesíti. A szigetcsoport a legkisebb területen koncentrálódó, legnagyobb számban előforduló nyelvnek ad otthont – szám szerint száztizenháromnak. Marcellin Abong, a kulturális központ igazgatójának reménye szerint sikerül megőrizni az összes még beszélt nyelvet, amelyet különböző kulturális tevékenységekkel, fesztiválokkal, illetve szótárkiadásokkal próbálnak elősegíteni.

A Csendes-óceán nagy részéhez hasonlóan a szigetet is a keresztény misszionáriusok evangelizálták, amelyről az igazgató a következőket mondta: „Az egyház sokszor szakít a múlttal, ezért a függetlenségünk kikiáltásának harmincadik évfordulójához közeledve az emberek egyre izgatottabbak. Amikor azt hallják, hogy őseik ezer évvel Krisztus születése előtt már itt voltak, teljesen felvillanyozódnak”.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
• Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
• Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
• Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban