Magyar hadifoglyokat temettek újra az Uralban
2010. november 11. 18:55 MTI
Magyar hadifoglyok földi maradványait temették el újra az urali Kistima városban - mondta el Bajtai Csaba jekatyerinburgi ideiglenes ügyvivő, főkonzul.
Korábban
Még a nyáron vadászok fedezték fel a Kistima melletti erdőben, hogy egy hadifogoly-temetőben számos sírt felástak, s a földön csontok hevernek. Akkor számos találgatás látott napvilágot arról, hogy ki és milyen okból gyalázhatta meg a sírokat a temetőben, ahol a második világháború idején több mint 330 német és magyar hadifoglyot temettek el.
A jekatyerinburgi magyar főkonzulátus nyomban a kistimai polgármesterhez fordult, aki kérésére intézkedett a talált csontok törvényszéki orvostani vizsgálatáról. A vizsgálat megállapította, hogy emberi maradványokról van szó, amelyek legalább két személytől származnak.
A főkonzulátus bevonta V. Motrevics professzort, a második világháborús katonai temetők ismert szakértőjét is, akinek 1995-ben készült feljegyzéseiből világossá vált, hogy a sírok akkor már nyitva voltak, s vélhetően jóval korábban ásták fel azokat. A professzor birtokában lévő régi vázlatból tudható az is, hogy hány embert temettek el itt, de azt senki nem tudja, hány német és hány magyar volt köztük. A tudós azt is elmondta: a katona- és hadifogoly-sírok megbontása nem egyedi jelenség, s több hasonló példát is felsorolt a környékről.
A felszínen talált csontokat temették szerdán újra, katolikus végtisztességet adva azoknak - mondta el Bajtai Csaba. A szertartáson részt vett a helyi és megyei orosz tisztségviselők mellett Varga László dandártábornok, a moszkvai magyar véderő attasé. Az orosz és a magyar fél vörös és fehér virágokból készült hatalmas koszorúkat helyezett el az új sírhanton. A sírok egyébként nem temetőben, hanem egy erdő kellős közepén, Kistimától egy kilométernyire vannak, s létüket csak egy szerény márvány emlékkő jelzi, amelyen az áll: "Itt a második világháborúban meghalt magyar és német hadifoglyok nyugszanak".
A szertartást követően az orosz és magyar megjelentek főt hajtottak Kistimában a háború áldozataira emlékeztető örök láng előtt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap