A sörfőzés emelte fel a civilizációkat
2010. november 10. 10:44
A kőkorszakban elsősorban nem azért termesztettek gabonát, hogy megtöltsék vele az emberek a hasukat, hanem hogy a belőle készített sörrel a szomjukat oltsák, ez pedig a civilizációk felemelkedéséhez vezetett - állítják a kutatók.
Korábban
A gabonatermesztés fáradságos munkájának jelei és a lakomák közösségépítő erejének ismerete is azt támasztja alá, hogy a gabonából sört készítettek a kőkorszakban – mondta el Brian Hayden, a kaliforniai Simon Fraser Egyetem régésze. „A sör a legtöbb tradicionális társadalomban szent dolognak számított” – tette hozzá a kutató.
A mezőgazdaság több mint 11 ezer évvel ezelőtt a neolitikum idején alakult ki, miközben a letelepedett nomád népek egyre gyakrabban kerültek kapcsolatba egymással, amely a komplex társadalmi szokások elterjedésének ágyazott meg. Régészeti bizonyítékok alapján feltételezhető, hogy a neolitikumig a rizs és az árpa csak elvétve fordult elő az étrendekben, mivel termesztésük és betakaritásuk rendkívül időigényes folyamat volt.
Hayden azt állítja, hogy a mai Szíriában az emberek 60-100 kilométert is megtettek, hogy gabonához jussanak. Az ünnepeken azokat az ételeket szolgáltak fel, amelyeket a fáradságos munka eredménye árán tudtak megtermelni, ebben pedig a sör is kulcsszerepet játszott. „Nem azt állítom, hogy a sörfőzés- és ivás önmagában elősegítette volna a földművelést, ezt a komplex társadalmak kialakulásának kontextusában kell értelmezni” – magyarázza Hayden.
Az ünnepek sokkal többet jelentettek egyszerű összejöveteleknél, az ilyen ceremóniák fontos társadalmi eseményeknek számítottak – példa erre az utolsó vacsora és az első hálaadás megtartása. „A hagyományos ünnepek három 'hozzávalót' soha sem nélkülözhettek: az első a hús, a második valamilyen gabonaféle, a harmadik pedig az alkohol, amellyel a vendégek kedvét lehetett megemelni, s a vendéglátók iránt tanúsított magatartást kedvező irányba befolyásolni. Ezek előállításához gabonafelesleg kellett, s ezt csak rendkívüli alkalmakkor tehették meg” – állítja a kutató, aki szerint az ünnepek lényegi eleme a kölcsönösség volt, így viszonozták az emberek egymásnak a szívességet, ezzel is erősítve a kapcsolatok elmélyítését.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2010
- Magyar békefenntartók Kínában: haditengerészek a felkelők ellen
- Egy világrekorder magyar stewardess 27 ezer órája a levegőben
- Interjú Oborni Terézzel
- Paraszt Bruegel. Egy holland humanista élete
- Elhurcolva és elhurcolva. Lajos Iván próféciája 1939-ben
- A szovjetterror fehérorosz áldozatai, avagy a Kuropati erdő borzalmas titka
- Anyatejút. A szoptatás kultúrtörténete
- Csellóval a frontra. Egy kalocsai körorvos különleges kalandjai
- Prodam Guidó szenzációs akciója: az első repülés Budapest felett
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában 12:20
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával 10:35
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál tegnap
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból 2024.05.02.