Stonehenge-től a Csepel-szigetig
2009. március 10. 08:41
Kora bronzkori harcos nép Magyarországon címmel régészeti kiállítás nyílt a Szentendrei Képtárban. A kiállítás a magyarországi lelőhelyek anyagának bemutatása mellett a híres angliai kőépítmény, a Stonehenge, valamint olaszországi és hazai példán keresztül nyújt bepillantást abba, hogy mit is jelentett a Nap, mint égitest a korabeli harcosok és családjaik számára.
Korábban
Nyugat-Európában a kőkorszak után a réz használata sok helyen az ún. harangedényekhez és néhány jellegzetes tárgytípushoz kapcsolódott. A Harangedény-kultúra leletei Marokkó északi részétől kezdve, Szicílián és a brit szigeteken át Lengyelországig és hazánkban a Csepel-szigetig terjedtek el. A kultúrára jellemző, hogy általában nagyobb folyók és a tengerpart mentén terjedt el.
Az európai őstörténet egyik legimpozánsabb edényének számító névadó vezérlelet fordított harang formáját sávos-geometrikus díszítés borította, mely időnként mészbetétet is tartalmazott. Az edényeket helyenként festették is. Magának az edénytípusnak az elterjedését a sörivás kultúrájának terjedésével hozták összefüggésbe brit kutatók, melyet megerősíteni látszanak a legújabb természettudományos vizsgálatok Spanyolországban.
A kultúra legtöbb magyarországi lelőhelyét Budapest környékén tárták fel (Albertfalva, Békásmegyer, Budakalász, Csepel-sziget, Szigetszentmiklós, Tököl). Az ásatások tanúsága szerint a kultúra népessége gerendavázas, paticsfalú házakban élt. Budakalászon az M0-ás útgyűrű megelőző feltárásának keretében felszínre került 1070 síros harangedényes temető a kultúra legnagyobb temetője Európában, és mellette a Szigetszentmiklóson feltárt 220 temetkezés is kiemeli a hazánkban előkerült leletek jelentőségét.
A kiállítás látogatható: Szentendre, Fő tér 2-5.
2009. március 3. – június. 12.
A kiállítás szerdától vasárnapig 14 – 18 óráig tart nyitva
Belépődíj: 600 Ft / fő, Kedvezményes (diák, nyugdíjas) jegy: 300 Ft
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
