A Colosseum, ahogy még sosem láttuk

A régészek egyik szeme sír, a másik nevet. Nemcsak a világ minden részéből érkező turistáknak, hanem az ókortudósoknak is élményt jelent a Colosseum először látogatható alagsorának és a negyven évig lezárt, mostantól ismét megnyitott harmadik emeletének a látványa.

Ugyanakkor attól tartanak, hogy a csoda nem tart sokáig: omlás veszélyezteti a nézőtér második szintjét, és akármerre tekintünk, látni, hogy az Örök Város jelképének tartott műemlék sürgős felújításra szorul. Megroggyant falak, omló árkádok - a szerencsén múlt, hogy idén májusban még a turisták reggeli érkezése előtt szakadt le egy darab a nyolc méter magas folyosók plafonjáról.

"A Colosseum krónikus beteg, állandó gyógykezelésre szorul" - hangsúlyozta Francesco Giro kulturális államtitkár. "Ahhoz képest elég jól bírja. A Colosseumot arra építették, hogy ötvenötezer nézőt fogadjon be, a színpadon is több ezer emberrel és állattal. Közel kétezer év óta áll a szabad ég alatt, a római járműforgalom rezgésének és szmogjának közepén. Az idén újabb rekordot döntött a látogatók száma, augusztusig naponta 19 ezren tapostak végig a műemléken. Ahhoz, hogy megmaradjon, euromilliók kellenek" - válaszolta az amfiteátrumot igazgató régész, Rossella Rea a hivatalos megnyitó előtti sajtólátogatáson.

A Colosseum építtetését Vespasianus császár kezdte el i.sz. 72-ben, végül fia, Titus avatta fel 80-ban a császár dinasztia nevéről Flavius-amfiteátrumként ismert létesítményt. Az ötven méter magas épülettömb már az ókorban is építészeti mesterműnek számított, tetejét mobil szerkezet fedte, és a színpadot is tudták mozgatni. Az ellipszis alakú ókori "szórakozó központot" megnyitó száznapos játékokon a színpadot vízzel töltötték fel a megrendezett hajócsatához. Más alkalommal az arénában gladiátorok és vadállatok küzdöttek az uralkodóitól teli hasat és szórakozást követelő rómaiak örömére.

A tévhittel ellentétben a keresztények nem itt, hanem Nerónak a mai Szent Péter bazilikánál álló cirkuszában haltak mártírhalált. A Colosseumba nyolcvan - ma is látható római számozással megjelölt - bejáraton jutottak be a nézők. Az arisztokraták a legjobb látványt kínáló alsóbb szektorokban ültek, a most megnyitott harmadik szinten a római középosztály foglalt helyet. Innen a még Rómában is egyedülinek számító kilátás tárul elénk az ókori városközpontra, a Forum Romanumra és a Palatinusra, Constantinusz császár diadalívére, Nero császár Domus Aurea aranypalotájára egészen a mai külvárosig. Az összesen öt szintből ez maradt fenn a legjobb állapotban, az eredeti festék nyomait is megőrizte. Egy oszlopra Gary Cooper nevét vésték rá, talán maga az amerikai filmsztár, aki 1959-ben járt itt.

"Ave Caesar, morituri te salutant" - köszöntötték az uralkodót a Colosseum színpadán halálba induló gladiátorok, akiknek az élete nem csak a vadállatoktól függött. Sorsukról a római nép magasba vagy lefele mutatott hüvelykujja döntött. Az előadás a homokkal beszórt arénán zajlott, a látványt azonban szó szerint az alatt készítették elő. Az ókori színpad megsemmisült, az aréna alatti folyosórendszert az 5. században beföldelték - ezért is maradt meg kiváló állapotban. 1930-ban kezdték el feltárni, a nagyközönség most először láthatja. Az alagsor hét méter mélyen húzódó labirintus, ahol a díszletek, öltözők, állatketrecek sorakoztak. A falakon látni, hova erősítették a díszleteket és a színpadra egyszerre nyolcvan állatot felvivő emelőszerkezeteket. Vízvezeték is haladt a Colosseum alatt: így tudták megtölteni a színpadot, de a víz a vér lemosására is szolgált.

Az aréna alatti részbe most lift viszi a látogatókat, akik Libitinának, a halottak istennőjének dedikált kapun léphetnek be. Egykor ezen keresztül távozott a gladiátorok holtteste. A hatalmas kőtömbökből kirakott folyosókon könnyen el lehet képzelni a Colosseumban dolgozók lázas munkáját, a díszletekért, jelmezekért felelős rabszolgák sietségét, az állatok szagát, a gladitárok félelemmel teli készülését a viadalra.

A rendkívüli élményt nem adják ingyen. A Colosseum alagsorában vezetett látogatást online vagy a jegypéntárban előre le kell foglalni. Naponta tízszer, 25 fős csoportot engednek be. A 12 eurós - hozzávetőleg 3300 forintos - belépőjegyen túl még 8 eurót kell fizetni, a harmadik szintre való felkapaszkodás viszont ingyen van.

Az új részek megnyitásával a Colosseum közel hetven százaléka bejárhatóvá vált. "Reméljük ezzel még több látogatónk lesz" - mondta Rea. A jegybevételből származó évi közel 35 millió euró azonban az állam kasszájába megy, így a Colosseum jövője azoktól a befektetőktől függ, akik október végéig jelentkezhetnek a főpolgármester meghirdette nemzetközi felújítási pályázatra. Az elvégzendő munkák között szerepel a műemlék megtisztítása, a jelenlegi vasrácsok cseréje, az alagsor és a második emelet restaurálása, új jegypénztár kialakítása. Feltételként szabták meg, hogy a szponzorok nem fedhetik le óriás reklámposzterrel a műemléket.

"A Colosseumot nem szabad pénzcsináló gépként kezelni. Szeretetet és gondozást igényel. Ha magánkézbe kerül a helyreállítása, a befektetők követelik majd a hasznukat" - nyilatkozta a sajtónak Adriano La Regina, aki harminc éven át Róma műemlékvédelmi felelőse volt. Az olasz környezetvédők másképpen gyógyítanák a Colosseumot: egész környékét gyalogos övezetté nyilvánítanák, különben az amfiteátrumnál az örökös szmogban turistákkal fényképezkedő mai "gladiátoroknak" sem lesz hosszabb az életük, mint ókori elődjeiké.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2021

• A táskák története
• Magyarországi népszámlálások 1920–1990 között
• Rákosi Mátyás népes családja
• A rock and roll rugói
• Hét pusztító fertőzés
• A művészet megszállottja: Peggy Guggenheim
  
• Magyar szülésznők szerveződése a századfordulón
• A „másik” Rajk
• A gyűjtögető Jan van der Heyden