Vonzza a látogatókat Nofertiti szobra
2010. október 15. 08:46 MTI
Egy év alatt több mint 1,2 millió látogató volt kíváncsi Nofertiti mellszobrára a berlini Neues Museumban. A látogatók száma azonban továbbra sem csökken: aki szeretné megtekinteni az intézmény tárlatát, legalább 24 órával korábban kell igényelnie a meghatározott időre szóló belépőjegyét.
Korábban
A hetven év után tavaly ismét megnyílt intézmény szombaton ünnepli egyéves jubileumát. A Neues Museum a Világörökség részének nyilvánított berlini Múzeumszigethez tartozik. Az 1843 és 1855 között emelt építmény Poroszországban kora egyik legjelentősebb építészeti projektje volt, Friedrich August Stüler építész fő műve. A második világháborúban súlyosan megrongálódott, majd David Chipperfield brit sztárépítész vezetésével 213 millió euró értékben restaurálták.
A négyemeletes Neues Museum nyolcezer négyzetméteres kiállítási területén csaknem kilencezer tárgy látható. A múzeum legnagyobb kincse az egyiptomi királynő, Nofertiti világhíres mellszobra. A 3300 éves büszt birtoklásáért évek óta küzd Németország és Egyiptom: Kairó újra meg újra követeli, hogy juttassák vissza hazájába a kulturális kincset.
A szenzációs leletet James Simon berlini mecénás 1913-ban szerezte meg Egyiptomban Ludwig Borchart régész feltárásai nyomán. A Németország és Egyiptom között támadt feszültség nem szűnik. A kairói régészeti kincsek kormányzati főfelelőse, Záhi Havvász az elmúlt években többször is műkincscsempészéssel vádolta meg az illetékes német hatóságokat. A németek szerint viszont a büszt a Német Keleti Társaság majd a porosz állam révén jogosan került Németország tulajdonába.
Nofertiti a XVIII. dinasztia idején uralkodó IV. Amenhotep, a későbbi Ehnaton fáraó felesége volt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
20. Ókori állam-berendezkedések
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Róma első császára ellen is háborúba ment az ókor egyik legharciasabb asszonya, Fulvia Antonia
- Mi volt Róma bukásának oka?
- Egyezményes súlyú fémdarabokat használtak pénzként a bronzkori Európában
- Jeruzsálemben került elő egy Aquincumban talált ókori bronzmécses párja
- Ki volt a történelem legrosszabb politikai tanácsadója?
- Mi okozta a Római Birodalom bukását?
- Hét meglepő tény a római nőkről
- Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
- Egész történelme során igen nagy volt Róma genetikai sokszínűsége
- A kommunizmus sem tudott megálljt parancsolni a Divatcsarnok sikerének tegnap
- Az utolsó szamuráj csak a világháború után harminc évvel tette le a fegyvert tegnap
- Számos új információval gazdagodtunk a Holdról a Luna–1 űrszondának köszönhetően tegnap
- Szülei papnak szánták, ő orvos akart lenni, aztán mérnök lett, végül drámaíró 2025.01.01.
- 10 tény a whiskyről 2025.01.01.
- Stabilizálta a gazdaságot a pengő bevezetése 2025.01.01.
- Az ókorból ered a titkozatos déli kontinens gondolata, de csak 18. században cáfolták meg 2025.01.01.
- Képek a telefon hajnaláról 2025.01.01.