Újabb részleteket tudhatunk meg katyni mészárlásról

A katyni tömegmészárlás 1940-ben történt: Szmolenszk környékén több helyen az orosz NKVD (belügyi népbiztosság) különböző táboraiban és börtöneiben fogva tartott, összesen mintegy 22 ezer lengyel állampolgárt végeztek ki legfelső utasításra.

Az orosz ügyészség közölte, hogy az 1990-ben indított büntetőeljárás iratai közül ezúttal egyebek között a NKVD által a Kalinyini területen fogvatartott lengyel katonák listái, a kihallgatási és boncolási jegyzőkönyvek, a lengyelek NKVD-táborokba küldéséről szóló dokumentumok, halotti anyakönyvi kivonatok, a temetésekről szóló iratok és más papírok kópiáit adtak át. Az orosz ügyészség azt is közölte, hogy a lengyel megkeresés teljesítése folytatódik.

Az orosz katonai ügyészség a katyni mészárlás ügyében indított eljárást 2004-ben lezárta. Idén májusban a Memorial jogvédő egyesület Dmitrij Medvegyev orosz államfőtől kérte, hogy utasítsa az ügyészséget a katonai ügyészség korábbi nyomozásának felülvizsgálatára és a perújítás lehetőségének megvizsgálására.

Júniusban Szergej Fridinszkij legfőbb katonai ügyész közölte, hogy a katyni ügyben nem lát okot a nyomozás újbóli felvételére, s arra sem, hogy a Memorial javaslatának megfelelően az ott megölt lengyeleket nyilvánítsák a politikai repressziók áldozatainak. Arra hivatkozott, hogy az eljárás során megjelölték a konkrét bűnösöket, a gyilkosság nem az állam nevében történt, s ezért az agyonlőttek nem tekinthetők a politikai megtorlások áldozatainak.

A Memorial csütörtökön újabb felhívást tett közzé, követelve a nyomozás felújítását. Megállapították, hogy az eredmény, amelyre a korábbi nyomozás jutott, nyilvánvalóan nem kielégítő. "Ismereteink szerint az eljárásban egyedül az NKVD munkatársait találták bűnösnek, noha a közzétett dokumentumok Sztálin és a politikai bizottságban lévő követői bűnösségére utalnak. A lengyel állampolgárok agyonlövéséről szóló döntést a legfelső szovjet vezetés hozta meg. A lengyel tisztek egyike sem hajtott végre bűncselekményt, ezért teljesen egyértelmű, hogy mindannyian a politikai repressziók áldozatainak rehabilitálásáról szóló törvény hatálya alá esnek" - mondta az Interfax hírügynökségnek Jan Racsinszkij, a Memorial egyik vezetője.

Emellett a Memorial bírósági úton igyekszik elérni, hogy hozzák nyilvánosságra az eljárás - a katonai ügyészség által titkosított - anyagait.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1956

• Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila
• Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen
• Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit
• Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére
• Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után 
• 56-os sajtószemle: miről írtak a lapok a forradalom alatt?
• Forradalmi hétköznapok: utcaképek 56-ban 
• „Mintha karácsony lenne” – 1956 a hétköznapi emberek szemével
• Élete végéig gyászolta férjét Maléter Pál özvegye