Globális kereskedelemről tanúskodik egy fantasztikus kincslelet
2010. szeptember 6. 14:28 MTI
Középkori globális kereskedelemről tanúskodnak az ezerkétszáz éves arab ezüstpénzek, amelyeket Németország északi részén fedeztek fel régészek.
Korábban
Az első pénzérmére Peter Dachner amatőr régész, a Greifswaldi Egyetem önkéntes segítőinek egyike bukkant fémdetektorok segítségével Anklam közelében. A továbbiakban az egyetem szakemberei által végzett feltárások során egy hússzor huszonöt méteres földterületen összesen 82 ezüstpénz és érmetöredék került elő: a legkorábbi 610-ből származik, a legkésőbbi pedig 820-ból. A régészek feltártak egy ezüst karpántot, valamint három ezüstrudat is.
"Arab pénzérméket csak elvétve találunk a Balti-tenger partvidékén, és még nagyobb ritkaságnak számít, amikor ilyen mennyiségben kerülnek napvilágra" - nyilatkozta Michael Schirren régész. Fred Ruchhöft, a Greifswaldi Egyetem történésze szerint az arab pénzérmék előkerülése a Balti-tenger partvidékén arról tanúskodik, hogy már 1200 évvel ezelőtt is létezett globális kereskedelem.
A pénzérméket a mai Irán, Irak, Afganisztán területén, esetleg Észak-Afrikában verhették. A szakemberek szerint az ezüstpénzek a korabeli kereskedelmi utakon - a Fekete-tengeren, a Dnyeperen és a Volgán jutottak el Észak-Európába. A kincslelet egy valamikori szláv település mellett, egy viking falutól nem messze került napvilágra.
Mint Fred Ruchhöft rámutatott, a viking falu közelsége arról tanúskodik, hogy milyen fontos szerepe volt ennek a pomerániai térségnek a kora középkorban. "Stratégiailag fontos terület volt, a tenger lehetővé tette a kelet és a nyugat közötti kereskedelmet" - emelte ki a német történész. Fred Ruchhöft meggyőződése szerint a szlávok és a vikingek kereskedtek egymással. "Ez megmagyarázza, hogy miként kerültek szláv tulajdonba az arab pénzérmék" - mondta, hozzátéve hogy esetleg arab kereskedők, vagy szláv utazók hozhatták magukkal.

"Pomerániában" az arab pénzérmék ugyan nem voltak forgalomban, ám értéket képviseltek ezüsttartalmúk miatt. A csodálatos kivitelű pénzeket - ahogy az ezüst karpántot is - apró darabkákra tördelhették, és ezeket különböző árukra cserélhették. A kincslelet 200 grammot nyom - ennyi ezüstért egykori tulajdonosa négy ökröt, vagy akár egy rabszolgát vásárolhatott volna.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


nyár
Múlt-kor magazin 2023
- Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában
- A marokkói bazárok kincsei
- A királyi konyha és a maradékok sorsa
- A marokkói bazárok kincsei
- A nyugati bűnügyi sorozatok virágzása a 70-es, 80-as években
- Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában
- Szocialista televíziós sorozatok a kádári Magyarországon
- Vonzó ellenfelek - Az amazonok
- Negyven éve mutatták be az István, a királyt
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban tegnap
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai tegnap
- Batthyány Gyula koncepciós pere tegnap
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában tegnap
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége tegnap
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya tegnap
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő tegnap
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” tegnap