1940: tabuk nélkül
2010. augusztus 31. 15:17 MTI
Visszacsatolás - Észak-Erdély 1940 címmel rendez kiállítást a második bécsi döntés hetvenedik évfordulójára az Open Society Archives (OSA); a tárlat mától látogatható a budapesti Centrális Galériában.
Mint Mink András történész, a kiállítás egyik kurátora elmondta, részletesen és árnyaltan kívánják bemutatni a nagyközönségnek, hogyan történt hetven esztendeje Észak-Erdély visszacsatolása, és hogyan élték meg azt a kortársak. Ennek érdekében a tárlat gazdag anyagot vonultat fel magyarországi és romániai forrásokból: a látogató sok száz fotóval, csaknem negyven percnyi korabeli film- és hangfelvétellel, levéltári dokumentumokkal és propagandaanyagokkal találkozhat.
"Csak eredeti dokumentumokkal dolgoztunk" - hangsúlyozta Mink András, hozzátéve: kurátortársaival - L. Balogh Bénivel és a kolozsvári Ottmar Trascával - tárgyilagos, elkendőzésektől mentes képet kívántak nyújtani az egykori eseményekről. A tárlat anyagát ezért magyar és román történészek közösen állították össze, és abban nem csupán a hivatalos propagandagépezet által közvetített kép, hanem eddig be nem mutatott amatőr filmrészletek, számos amatőr fotó és korabeli naplójegyzetek is helyet kaptak.
Mink András kiemelte: a visszacsatolás nagyon sokrétű történet, és a rendezők éppen ezt a sokrétűséget kívánták mindenféle elkendőzés nélkül bemutatni. "Azt próbáljuk felidézni, hogy az emberek akkoriban hogyan élték meg, hogyan látták a dolgot" - szólt az október 10-ig látogatható tárlat koncepciójáról a történész.
A Joachim von Ribbentrop német és Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter által meghozott második bécsi döntés során visszakerült Magyarországhoz egy több mint 43 ezer négyzetkilométer nagyságú terület, a Székelyföldet, Kolozsvárt és Nagyváradot is magába foglaló úgynevezett Észak-Erdély, míg román fennhatóság alatt maradt a Kárpátokon belül 60 ezer négyzetkilométer, többek között Brassóval, Araddal és Temesvárral. Észak-Erdély nem lehetett sokáig Magyarország része: a területet a szovjet és román hadsereg 1944-ben elfoglalta, majd a II. világháborút lezáró párizsi békeszerződés ismét Romániának juttatta.
Mint a kiállítás ajánlója emlékeztet, a második bécsi döntés alapvető következményekkel járt a két ország II. világháborús részvételének alakulására, és mindmáig érzékeny, sok tekintetben feldolgozatlan traumákat hordoz mindkét nemzet emlékezetében.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap