1940: tabuk nélkül
2010. augusztus 31. 15:17 MTI
Visszacsatolás - Észak-Erdély 1940 címmel rendez kiállítást a második bécsi döntés hetvenedik évfordulójára az Open Society Archives (OSA); a tárlat mától látogatható a budapesti Centrális Galériában.
Mint Mink András történész, a kiállítás egyik kurátora elmondta, részletesen és árnyaltan kívánják bemutatni a nagyközönségnek, hogyan történt hetven esztendeje Észak-Erdély visszacsatolása, és hogyan élték meg azt a kortársak. Ennek érdekében a tárlat gazdag anyagot vonultat fel magyarországi és romániai forrásokból: a látogató sok száz fotóval, csaknem negyven percnyi korabeli film- és hangfelvétellel, levéltári dokumentumokkal és propagandaanyagokkal találkozhat.
"Csak eredeti dokumentumokkal dolgoztunk" - hangsúlyozta Mink András, hozzátéve: kurátortársaival - L. Balogh Bénivel és a kolozsvári Ottmar Trascával - tárgyilagos, elkendőzésektől mentes képet kívántak nyújtani az egykori eseményekről. A tárlat anyagát ezért magyar és román történészek közösen állították össze, és abban nem csupán a hivatalos propagandagépezet által közvetített kép, hanem eddig be nem mutatott amatőr filmrészletek, számos amatőr fotó és korabeli naplójegyzetek is helyet kaptak.
Mink András kiemelte: a visszacsatolás nagyon sokrétű történet, és a rendezők éppen ezt a sokrétűséget kívánták mindenféle elkendőzés nélkül bemutatni. "Azt próbáljuk felidézni, hogy az emberek akkoriban hogyan élték meg, hogyan látták a dolgot" - szólt az október 10-ig látogatható tárlat koncepciójáról a történész.
A Joachim von Ribbentrop német és Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter által meghozott második bécsi döntés során visszakerült Magyarországhoz egy több mint 43 ezer négyzetkilométer nagyságú terület, a Székelyföldet, Kolozsvárt és Nagyváradot is magába foglaló úgynevezett Észak-Erdély, míg román fennhatóság alatt maradt a Kárpátokon belül 60 ezer négyzetkilométer, többek között Brassóval, Araddal és Temesvárral. Észak-Erdély nem lehetett sokáig Magyarország része: a területet a szovjet és román hadsereg 1944-ben elfoglalta, majd a II. világháborút lezáró párizsi békeszerződés ismét Romániának juttatta.
Mint a kiállítás ajánlója emlékeztet, a második bécsi döntés alapvető következményekkel járt a két ország II. világháborús részvételének alakulására, és mindmáig érzékeny, sok tekintetben feldolgozatlan traumákat hordoz mindkét nemzet emlékezetében.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben 19:05
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn 15:05
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában 12:20
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával 10:35
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap