1940: tabuk nélkül
2010. augusztus 31. 15:17 MTI
Visszacsatolás - Észak-Erdély 1940 címmel rendez kiállítást a második bécsi döntés hetvenedik évfordulójára az Open Society Archives (OSA); a tárlat mától látogatható a budapesti Centrális Galériában.
Mint Mink András történész, a kiállítás egyik kurátora elmondta, részletesen és árnyaltan kívánják bemutatni a nagyközönségnek, hogyan történt hetven esztendeje Észak-Erdély visszacsatolása, és hogyan élték meg azt a kortársak. Ennek érdekében a tárlat gazdag anyagot vonultat fel magyarországi és romániai forrásokból: a látogató sok száz fotóval, csaknem negyven percnyi korabeli film- és hangfelvétellel, levéltári dokumentumokkal és propagandaanyagokkal találkozhat.
"Csak eredeti dokumentumokkal dolgoztunk" - hangsúlyozta Mink András, hozzátéve: kurátortársaival - L. Balogh Bénivel és a kolozsvári Ottmar Trascával - tárgyilagos, elkendőzésektől mentes képet kívántak nyújtani az egykori eseményekről. A tárlat anyagát ezért magyar és román történészek közösen állították össze, és abban nem csupán a hivatalos propagandagépezet által közvetített kép, hanem eddig be nem mutatott amatőr filmrészletek, számos amatőr fotó és korabeli naplójegyzetek is helyet kaptak.
Mink András kiemelte: a visszacsatolás nagyon sokrétű történet, és a rendezők éppen ezt a sokrétűséget kívánták mindenféle elkendőzés nélkül bemutatni. "Azt próbáljuk felidézni, hogy az emberek akkoriban hogyan élték meg, hogyan látták a dolgot" - szólt az október 10-ig látogatható tárlat koncepciójáról a történész.
A Joachim von Ribbentrop német és Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter által meghozott második bécsi döntés során visszakerült Magyarországhoz egy több mint 43 ezer négyzetkilométer nagyságú terület, a Székelyföldet, Kolozsvárt és Nagyváradot is magába foglaló úgynevezett Észak-Erdély, míg román fennhatóság alatt maradt a Kárpátokon belül 60 ezer négyzetkilométer, többek között Brassóval, Araddal és Temesvárral. Észak-Erdély nem lehetett sokáig Magyarország része: a területet a szovjet és román hadsereg 1944-ben elfoglalta, majd a II. világháborút lezáró párizsi békeszerződés ismét Romániának juttatta.
Mint a kiállítás ajánlója emlékeztet, a második bécsi döntés alapvető következményekkel járt a két ország II. világháborús részvételének alakulására, és mindmáig érzékeny, sok tekintetben feldolgozatlan traumákat hordoz mindkét nemzet emlékezetében.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 2024.05.03.
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 2024.05.03.
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 2024.05.03.
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 2024.05.03.