Rákosi Viktor

(1860-1923)

Rákosi Viktor, írói álnevén Sipulusz író, újságíró, humorista 1860. szeptember 20-án született. Német származású, de magyar érzelmű családból származott, eredeti neve Kremsner volt. Gazdatiszt apja az 1862-es mezőgazdasági válságban ment tönkre, ezután Erdélyben nevelkedett orvos bátyjánál, majd Pesten másik bátyja, Rákosi Jenő vette szárnyai alá. (Rákosi Jenő ekkoriban már elismert újságíró volt, a progresszív fiatal írók egyik vezéralakja, és csak a múlt század elején lett az irodalmi és politikai reakció vezére, a revízió szószólója.)

Barátjával, Ambrus Zoltánnal már másodikos gimnazista korában irodalmi társaságot alapított, drámáikat Lenhossék Mihály orvos professzor fiaival adták elő. Az egyetem mellett számos lap szerkesztőségében dolgozott, pályakezdő zsurnalisztaként minden műfajban írt, de leginkább a tárcákban tűnt ki tehetsége. Kezdetben Puszpáng, Vasálarc néven publikálta novelláit, humoreszkjeit, végül a Sipulusz mellett kötött ki.

1894-ben megalapította a Kakas Márton című élclapot, amely nagy népszerűségre tett szert. Sipulusz írásai nevettetőek, egyszerűek és derűsek voltak, egy-egy mondatát szállóigeként emlegették, tréfáit napokig mesélték egymásnak az emberek. Írói eszközei nem voltak bonyolultak: erősen torzított karikatúráit tréfásan kiszínezett aktualitásokkal, szójátékkal fűszerezte. Amikor élete második felében súlyos betegség támadta meg, meg tudta őrizni humorát, képtelen szó- és képzettársításai mögött nem lehetett keserűséget, pesszimizmust felfedezni, a konfliktusnak a derűs oldalát látta, a problémákat egy élccel oldotta meg.

Irodalmi közmondás volt a korban, hogy ketten vannak: Sipulusz és Rákosi Viktor. Sipulusz volt a nevettető, lírai hangú érzelmes ember, Rákosi Viktor pedig, aki "komoly" dolgokat írogatott. Korhadt fakeresztek című írásában 1848 hangulatát fogalmazta meg, ahogy az a saját nemzedékében élt, bár rá jellemzően mindezt megható őszinteséggel és szelíd romantikával tette.

Kalandos történetek (Galambos Pál naplója, Egy tutaj története) írásába is belekezdett fiatal fiúk számára, gazdag nyelvezettel, érdekes fordulatokkal. Legnagyobb erőfeszítéssel megírt munkája a népismeretet és szociális érzékenységet tükröző Elnémult harangok az erdélyi nemzetiségi problémáról, a magyar szórványok sorsáról.

Rákosi Viktor nem volt kifejezetten politikus alkat, 1901-ben mégis a hajdúnánási választókerület országgyűlési képviselőjének választották függetlenségi és 48-as programmal; 1904-ben a képviselőház jegyzője volt. 1911-ben paralízist kapott, amely élete végéig ágyhoz kötötte. A hosszú betegség hatására írásai "megkomolyodtak", de nem komorodtak el, már betegen írta utolsó regényét, a Magyar Iliászt. Tizenkét évi szenvedés után hatvanhárom éves korában Budapesten hunyt el 1923. szeptember 15-én.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe