2022. nyár: Mesebeli menyegzők
ITT támogathatsz bennünket

Meteor okozott lehűlést a középkor kezdetén

2010. augusztus 19. 09:51

Egy meteor becsapódása okolható azért a természeti katasztrófáért, ami Európát sújtotta a 6. században: a légkörbe jutó por és egyéb szennyeződés akár hónapokra is eltakarhatta a Napot - vélik a brit kutatók.

A Cardiff Egyetem kutatói szerint a természeti katasztrófát követő éhínség következtében Európa lakossága a végsőkig legyengült, s ez nyitotta meg az utat a kontinenst a 6. században először megtizedelő bubópestis előtt.

A kutatók írországi és amerikai tőzeglápokban jól konzerválódott fatörzsek évgyűrűinek vizsgálatára alapozzák állításukat. A gyűrűkből szerintük világosan látszik: a fák növekedése i. sz. 536 és 545 között jószerivel teljesen megállt. Ugyanebből az időből származó kínai feljegyzések az eget elsötétítő "porfátyolról" számolnak be, a Földközi-tenger térségének krónikásai pedig "hideg ködről" írnak, mely több mint egy évig elzárta a Nap melegét a Földtől.

A tudósok két magyarázattal álltak elő, bár mindkettő szerint a légkörbe jutott por és szennyeződés okolható a lehűlésért és a növényi fotoszintézis leállásáért. Az egyik elmélet szerint egy hatalmas vulkán kitörése okozta a természeti katasztrófát - állítja Derek Ward-Thompson, a Cardiff Egyetem professzora. A másik elképzelés szerint bolygónk egy aszteroidával ütközött, ám konkrét földi nyomokkal - pl. a becsapódás kráterével - egyelőre ez a teória sem igazolható.

Ward-Thompson és kollégái, Mel Symonds és Emma Rigby úgy gondolják: még egy egészen kicsi üstökös is hosszú időre porral boríthatta be a felszínt, ha az a légkörben robbant fel. "Számításaink legmegdöbbentőbb eredménye az volt, hogy milyen kicsi aszteroida is elegendő lehetett ahhoz, hogy előidézzen egy természeti katasztrófát" - mondta Ward-Thompson. "Eddig még egy 1 kilométer átmérőjű meteoritról sem gondoltuk, hogy globális veszéllyel fenyegetne, maximum lokálissal - hát még egy fél kilométeresről" - tette hozzá a tudós.

Az angol kutatók a Shoemaker-Levy üstökös 1994-es Jupiterbe csapódására alapozva modellezték, mi történhetett valójában, amikor a meteor találkozott a Földdel. "Mikor a meteor behatolt a Föld légkörébe, jókora, szinte légüres teret hagyott maga mögött, ahová a levegő még nem tudott behatolni, és nem tudta azt egyenletesen kitölteni" - írták az Astronomy and Physics című folyóiratban megjelent tanulmányban. "Ez az alagút aztán leginkább úgy működött, mint egy puskacső. A levegőben bekövetkezett robbanás energiája az alagút mentén összpontosult, és magával rántotta a meteor szétszóródott anyagának nagy részét."

Az eredmény az lett, hogy hatalmas területet borított be a kozmikus és földi eredetű szennyeződés. "A feltételezett becsapódás ideje pontosan egybeesik Európa népességszámának hirtelen visszaesésével. Az időszakot általában a jusztiniánuszi pestis néven emlegetjük, mert ez volt az első alkalom, amikor a fekete halál végigsöpört a kontinensen" - állítják a tudósok.

A kutatók szerint ha ma hasonló katasztrófa történne, a Föld lakosságának tetemes részét újra éhínség fenyegetné.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. nyár: Mesebeli menyegzők
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár