A vihar végezhetett az Everest pionírjaival
2010. augusztus 6. 09:49
Egy különösen nagy vihar pecsételhette meg 1924-ben George Mallory és Andrew Irvine sorsát, akik elsőként próbálták meghódítani a világ legmagasabb hegyét - derítette ki egy új kutatás.
Korábban
A legújabb kutatás során az 1924-es mászás meteorológiai mérési adatait elemezték, amelyeket a londoni Királyi Földrajzi Társaság könyvtárában sikerült megtalálni - számolt be róla a BBC. A Weather című szakfolyóiratban megjelent tanulmányból az is kiderül, hogy bár ezeket az adatokat az expedícióról szóló hivatalos 1926-os beszámolóban már közzétették, azokat sosem elemezték tudományos módszerekkel.
Malloryt és Irvine-t utoljára 1924. június 8-án látták, amikor az Everest északkeleti gerincén próbáltak feljutni a csúcsra. Az ekkor beköszöntő hatalmas vihar azonban olyan nyomáskülönbséget okozott, hogy a hegymászók nem juthattak elég oxigénhez – áll a cikkben. A kutatók szerint a vizsgálatok során sikerült kimutatni, hogy a mászás során a légnyomás legalább 18 millibarral esett, amely a kutatást vezető Kent Moore, a torontói egyetem kutatója szerint is nagyon komoly érték, és mindez komoly hipoxiát, azaz a vér oxigénszintjének radikális csökkenését okozta a két férfinél.
Dr. John Semple, torontói Women's College kórház fősebésze szerint már a négy millibaros légnyomásesés is hipoxiát okozhat, hát még ez az érték. A szerzők szerint ez, no meg a hideg, a szelek, és a bizonytalan útvonal biztos halált jelentett a két férfinak.
A bejelentés azonban nem oldja meg az alapkérdést: a vita közel 80 éve arról folyik, hogy a két hegymászó felfelé vagy lefelé tűnt el, ezen ugyanis a mászási elsőbbség kérdése is múlhat. Mallory testét 1999-ben már felfedezték, azonban ez sem oldotta meg a rejtélyt. A kutatók a legújabb vizsgálatok során Mallory fényképezőgépét keresve próbálnak végleges választ kapni a kérdésre.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
pápaság
- Pápasága ideje alatt csaknem az egész bolygót beutazta II. János Pál
- Csupán 33 napig uralkodott a I. János Pál, a „mosolygós pápa”
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen
- Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet
- A macskák vallásos imádata is szerepelt a templomosok ellen felhozott vádak között
- Nagy tekintélyű professzor távozása után kezdett el hanyatlani az első magyar egyetem
- Mintafeleség lehetett a mérgezésekkel megvádolt Lucrezia Borgia
- Élhetőbb várossá alakította Rómát IV. Sixtus, a reneszánsz pápa
- A magyar győzelem hírére zúgnak délben a harangok
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap