Egy múzeumsziget tíz éve

Az évfordulós ünnepséget a főváros szívében, a Spree partján fekvő Alte Nationalgalerie és a Neues Museum között lévő Altes Museumban tartották. Az UNESCO képviselői a születésnapi nyilatkozatban emlékeztettek a 10 évvel ezelőtti indoklásra, amelyben a többi között az állt: először lett a világörökség része egy egész múzeumkomplexum, amelynek épületei, illetve kiállításai nem csupán egyedülállóak, de építészetileg és művészetileg is szervesen kiegészítik egymást, és amelyhez hasonlóval csak Franciaországban a Louvre vagy Spanyolországban a Prado büszkélkedhet.

Ami e páratlan kulturális komplexum történelmét illeti, a Múzeumsziget kereken 180 éves múltra tekint vissza. 1830-ban készült el ugyanis az első "láncszem", a klasszicizmus tipikus jegyeit magán viselő akkori Königliches Museum, azaz a mai Altes Museum, mégpedig IV. Frigyes Vilmos porosz király főépítésze, Karl Friedrich Schinkel tervei alapján. Ezt követte a többnyire Schinkel legnevesebb tanítványai által tervezett és az akkori idők stílusjegyeit magán viselő Neues Museum 1859-ben, az Alte Nationalgalerie 1871-ben, az egykori Kaiser Fiedrich Museum - a mai Bode Museum - 1904-ben, végül pedig 1930-ban a leghíresebb "láncszemnek" számító Pergamon Museum.

A Múzeumsziget évek óta a Porosz Kulturális Örökség Alapítvány kezelésében áll. Az épületek karbantartásáért, illetve felújításáért a Műemlékvédelmi Hatósággal és a berlini szenátussal, végső soron a szövetségi kormánnyal együttműködve az alapítvány a felelős. Ennek jegyében például a híres berlini Múzeumsziget tavaly ősszel kapta vissza régi kincsét, a II. világháború idején bombatalálatot szenvedett és a háború végén bezárt Neues Museumot, amelynek felújítása több mint egy évtizeden át tartott. Legfőbb vonzereje az ókori egyiptomi gyűjtemény Nofertiti (Nefertiti) királynő 3400 éves mellszobrával.

A világháborúban a múzeum épülete annyira megrongálódott, hogy sokáig az is bizonytalan volt, érdemes-e felújítani. A hatóságok azonban végül a felújítás mellett döntöttek, és 1997-ben bízták meg a brit David Chipperfieldet annak irányításával. A brit építész pedig 11 évig tartó munka után adta át a jelképes kulcsokat. A felújítás annyira jól sikerült, hogy a múzeum az Európai Unió egyik legfőbb kulturális díját, az Európai Kulturális Örökség díját (Europa Nostra Örökségi Díj) nyerte el, mégpedig 26 ország összesen 139 pályázója közül.

A 200 millió euróért felújított Neues Museum a harmadik múzeum a szigeten, amelyet az öt közül teljesen helyreállítottak. Az első az Alte Nationalgalerie volt 2001-ben, a második pedig a Bode Museum 2006-ban. A tervek szerint ezután kezdődik az Altes Museum felújítása, végül a legismertebb intézmény, a híres egyiptomi gyűjteményt őrző Pergamon Museum lesz soron. A világ legnagyobb kulturális építkezése a tervek szerint 2026-ra fejeződik be, összköltsége pedig meghaladja az 1 milliárd eurót.

A Múzeumsziget Berlin egyik legfőbb nevezetessége, az érdeklődés óriási, különösen a karácsonyi és az újévi ünnepek között, de a nyári és a kora őszi hónapokban is hazai és külföldi turisták tízezrei keresik fel. A Pergamon Museum legfőbb kincsét, az ókori mezopotámiai nagyváros, Babilon legjelentősebb építészeti emlékének számító világhírű Istár-kaput naponta ezrek csodálják meg, nem is beszélve a "a szépség istennőjéről", a Neues Museum kissé elsötétített kupolatermében üvegszekrényben elhelyezett Nofertitiről, akinek mellszobra továbbra is diplomáciai viszály tárgya Németország és Egyiptom között.

A 3400 éves mellszobrot Egyiptom ugyanis magának követeli. Az ókori egyiptomi művészet egyik legjelentősebb alkotójának számító Thotmesz páratlanul szép, hattyúnyakával valóban lenyűgöző látványt nyújtó Nofertiti sorsáról Kairó és Berlin már több tárgyalási fordulót tartott. A szenzációs leletet James Simon berlini mecénás 1913-ban szerezte meg Egyiptomban Ludwig Borchart régész feltárásai nyomán.

Az egyiptomi kormány már a múlt század húszas éveiben visszakövetelte a mellszobrot, a harmincas években Hermann Göring birodalmi marsall majdnem visszaadta azt, de szándéka Adolf Hitler vétója miatt meghiúsult. A náci diktátor ugyanis a krónikák szerint rajongott Nofertitiért. A háború utáni évtizedekben újabb feszültség támadt Németország és Egyiptom között, ami azóta is tart. A kairói régészeti kincsek kormányzati főfelelőse, Záhi Havvász az elmúlt években többször is műkincscsempészéssel vádolta meg az illetékes német hatóságokat.

Nofertiti a XVIII. dinasztia idején uralkodó IV. Amenhotep, a későbbi Ehnaton fáraó felesége volt. Életét számos rejtély övezi, az azonban szinte kizárt, hogy a németek valaha is visszaadnák szobrát az egyiptomiaknak.

A Neues Museum mögött lévő Pergamon Museum nemcsak Berlin, hanem Európa egyik leghíresebb múzeuma. Ma az antik gyűjteménynek, az elő-ázsiai és az iszlám művészetek múzeumának ad otthont. Az elmúlt évben csaknem egymillió látogatója volt. Nevét fő látványosságáról, a Pergamon oltárról kapta, a látogatók azonban legalább annyira az Istár-kapu csodájára is járnak.

Szinte lehetetlen felsorolni azokat a kiállításokat, amelyek a Múzeumsziget "láncszemeiben" helyet kapnak. Nofertiti, az Istár-kapu, a Bode Museum klasszicista gyűjteménye, az Alte Nationalgalerie impresszionistái páratlan élményt nyújtanak. És mindennél jobban igazolják, hogy Berlin nem véletlenül Európa egyik kulturális fővárosa.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek