2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A keresztes háború nem ismétli önmagát

2010. július 16. 11:47 The Guardian

A keresztények és muszlimok azon kísérlete, hogy párhuzamot vonjanak a két világvallás szembenállása és az ezer évvel ezelőtti keresztes háborúk között, súlyos torzítás és történelmi manipuláció – jelentette ki Tom Asbridge történész.

A Hay fesztiválon felszólaló kutató – akinek két könyve is megjelent a keresztes háborúkról – szerint az a modern feltételezés, hogy a kereszténység és az iszlám között Jeruzsálem 1099-ben való meghódítása óta „elkerülhetetlen a konfliktus”, nélkülöz mindenfajta történelmi realitást.

„Ez egy olyan félreértés, amely a 19. századi kolonializmus felett érzett nyugati triumfalizmus idejére nyúlik vissza. Ekkor a kutatók körében egyre inkább elterjedt az a nézet, hogy a keresztesek a gyarmati vállalkozások előfutárai voltak, a történészek rajongtak Oroszlánszínű Richárdért, valamint megfigyelhető volt a barbár Szaladin iránt növekvő érdeklődés is” – mondta el a történész.

„Ha megnézünk néhány muzulmán csoportot és az Oszama bin Ladenhez hasonló figurát, láthatjuk, ahogyan állandóan azt ismételgetik: a nyugati hatalmak keresztes szövetségesek. Ez a fő üzenetük” – tette hozzá. „Szaddám Huszein sok tekintetben megszállottja volt Szaladinnak. A különféle bélyegeken és pénzjegyeken egymás mellett álltak, az iskolai történelmi könyvek pedig második Szaladinként emlegették [az iraki diktátort]. A szultán azonban nem arab, hanem kurd származású volt, amely azt támasztja alá, hogy a részletekkel mennyire nem törődtek az emberek.”

A „keresztes háború ismétli önmagát” nézet a második világháború vége után, Izrael állam megalakulását követően terjedt el – vázolta fel Asbridge. A történész azonban kijelentette, hogy az iszlám irodalomban 1291 után a keresztes hadjáratok már nem töltöttek be fontos szerepet, mivel az „iszlám győzedelmeskedett, és kész.”

Asbridge úgy gondolja, hogy a mai történészek torz képet festenek Oroszlánszívű Richárdról és Szaladinról, akit azért magasztalnak fel, mert Jeruzsálemet vérontás nélkül foglalta vissza. A kutatók rámutatnak Szaladin nagy erényére, hogy be tudta bizonyítani, az iszlám mennyire irgalmas és békés is tud lenni. Ezzel szemben a történész kifejti, hogy „hetven levél elolvasása után kiderül, a szultán igen is csalódott volt, amiért nem tudta lemészárolni a keresztényeket. Szaladinnak szüksége volt arra, hogy megmutassa: elkötelezett a dzsihád iránt, amelyre birodalmát is építette” – így a kutató.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár