Szászánida-kori tűztemplomot fedeztek fel Iránban
2010. július 7. 09:51
A Szászánida Birodalom korából (i.sz. 224-651) származó tűztemplomot tártak fel Irán középső részén, Isfahan-tartományban, Kásán városától 7 kilométerre északkeletre.
Korábban
A kereszt alakú épületnek négy bejárata volt, amelyek az egyedülálló stukkókkal díszített tűzoltárhoz vezettek. Az oltár talapzatánál is díszes stukkódarabokat tártak fel az iráni régészek. Az agyagtéglákból emelt épület falait gipszpárkányok ékesítik, a fölöttük lévő felületet okkerfestékkel színezték, a padlót pedig gipszréteggel "vakolták be".
A régészek feltételezése szerint a templomot a Szászánida Birodalom bukása után is használhatták Zoroaszter (Zarathustra) követői, a padlót borító gipszvakolatra ugyanis újabb és újabb rétegeket vittek fel. "Az effajta szászánida vallási építészet emlékeire korábban Irán déli részén bukkantunk, ám ez az első eset, amikor az ország középső részén is találunk ilyen stílusjegyeket viselő templomot" - hangsúlyozta Mohszen Dzsaveri ásatásvezető régész. A tűztemplom a térségben 2005-ben felfedezett két szászánida város egyikéhez tartozott.
Dzsaveri közlése szerint a homokkal betemetett települések csaknem teljesen érintetlenek, így a közeljövőben tervezett feltárásuk során a tudósok sok mindent megtudhatnak arról, hogy hogyan zajlott a városiasodás folyamata a térségben, s hogyan ment végbe a "vallásváltás", amikor a zoroasztrizmus az iszlámnak adta át a helyét.
A Szászánida Birodalom ókori iráni központú birodalom volt, a Szászánida-dinasztia alapította 224-ben és 651-ig, az arab hódításig állt fenn. A Párthus Birodalom helyére lépett, amelynek utolsó uralkodóját, V. Artabanoszt, a birodalomalapító I. Ardasír (Artaxerxész) megverte a csatában és 224-ben bevonult Ktésziphónba, a párthus fővárosba. A szászánidák a párthusok laza államszervezetével szemben erősen központosított, despotikus államot hoztak létre. A birodalmat erőteljes terjeszkedési törekvések jellemezték, hatalma csúcsán területe Szíriától Indiáig, a Kaukázustól a Perzsa-öbölig terjedt.

Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


hadtörténet
- Római kori tömegsírt fedeztek fel Bécsben
- A csata, ahol Napóleon hadvezéri képességei megrendültek
- Egész életét a török elleni harcra tette fel Hunyadi János
- A britek Washington elrablásával akartak fordítani a háborún
- Jeanne d’Arc küzdelmei
- Kazimierz Pułaski és a Kováts Mihály: „az amerikai lovasság atyjai”
- Ötszáz éve volt a lovagkor utolsó csatája
- Számtalan áldozatot követelt az első világháború legvéresebb ütközete
- Harc minden négyzetméterért: az Ivo Dzsima-i csata tragédiája
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59