Fotón a kivégzett ellenállók

2010. június 23. 12:05 The Daily Telegraph

Korábban sosem voltak láthatók azok a fényképek, amelyeken egy náci alakulat francia ellenállókat végez ki. A megrendítő fotókat most első alkalommal állították ki Franciaországban.

Korábban

A képeket De Gaulle ellenállásra buzdító beszédének 70. évfordulója kapcsán a Párizs mellett Mont Valérien erődjében állították ki, ahol a nácik több mint 1000 ellenállót és foglyot végeztek ki a második világháború során. Őket letartóztatásuk után hadbíróság ítélte el, majd ekkor szállították mindegyiküket az erődbe, ahol a kápolnába kerültek: ott még ma is láthatók a falakra karcolt nevek, dátumok, és a „Vive la France” szöveg.

A nőket aztán Németországba vitték, és lefejezték őket - ezen kivégzéseket azért máshol hajtották végre, hogy ne dühítsék fel vele még jobban a helyi lakosságot. A férfiakat oszlopokhoz kötözték, majd 60 fős alakulatok végeztek velük. Minderről nagyon kevés fotódokumentáció maradt fenn: a nácik ugyanis attól tartottak, hogy azokat ellenséges kezekben propaganda célokra lehet felhasználni. Clemens Rüter azonban 1941. február 21-én motorra ülve követte az egyik konvojt, majd a bokrokban elbújva lefotózta, hogy mi történt a foglyokkal.

Az ott látottakról soha nem beszélt, és a képeket 40 évig nem is mutatta senkinek. Egyetlen alkalommal törte meg hallgatását, amikor egy római zarándoklatán szobatársának elmesélte az egykor látottakat. Ezen szobatárs a Franz Stock szövetségnek dolgozott, amely a francia-német megbékélés ügyén dolgozott 1945 óta. A szervezet így hosszas egyeztetés után előhívta a negatívokat, ám azokat egész mostanáig nem mutatták be, mert a történészek attól tartottak, hogy hamisítványok lehetnek.

Nem sokkal később Serge Klarsfield, a leghíresebb francia nácivadász is megtekintette a képeket, és azokon például Missak Manouchiant örmény költőt és gyári munkást azonosította, aki a leghalálosabb és legjobban szervezett ellenálló egységet vezette Párizsban. Róla és tárgyalásáról elfogása után a németek propaganda filmet is készítettek, illetve képeivel kiplakátolták a várost, felhívva a figyelmet a kommunisták jelentette veszélyre.

A tárlaton a fotók mellett most ezek, illetve a férfi feleségéhez írt búcsúlevelei is olvashatók, amely arra biztatta a nőt, hogy menjen újra férjhez.