2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Elhunyt a nácik elleni hazai zsidó ellenállás egyik tagja

2010. március 11. 15:45

2010. március 8-án hosszas betegség után, Izraelben elhunyt Efra Agmon (Teichman Ernő), aki társaival lopott katonai egyenruhákban, hamis parancsokkal és iratokkal mentette az embereket a nyilasok keze közül.

Efra Agmon 1922-ben született Kisvárdán Teichman Ernő néven. Hagyományos zsidó családban nőtt fel, a nyolc gyermek legidősebbikeként. Már a háború előtt csatlakozott a Hasomer Hacair ifjúsági mozgalomhoz.

1943-ban munkaszolgálatra hívták be, de ő elszökve csatlakozott a földalatti ellenállási mozgalomhoz. Munkája során foglalkozott árjásítással, azaz zsidók számára szerzett igazi, vagy hamisított keresztleveleket, járta a vidéket, ahol megpróbálta a kis zsidó közösségeket figyelmeztetni jövőbeli, hihetetlennek tűnő sorsukra. 1944 júniusától részt vett a „tijulok”, azaz fiatalok csoportjainak kirándulásnak álcázott útjainak megszervezésében a keleti határokon át Palesztina felé.

A mozgalomban ő felelt a börtönbe került, vagy munkaszolgáltra hurcolt bajtársakkal, valamint a Demény-féle kommunista ellenállókkal való kapcsolattartásért is. Ekkor Benkő Imre álnéven, MÁV egyenruhában észrevétlenül közlekedett Budapesten. A Nemzetközi Vöröskereszt segítségével ő felelt az egyik első titkos gyermekotthon felállításáért. Élelmiszert és a túléléshez szükséges felszereléseket csempészett a magukra maradt gyerekeknek, a pesti gettóba zárt éhező zsidóknak és a Vadász utcai Üvegház lakóinak.

A felszabadulás után tovább segítette a magukra maradt árva gyerekeket, és mozgalmával a Hasomer Hacairrel segített eljutniuk Izrael földjére. Ő maga 1946-ban vándorolt ki Palesztinába, ahol eleinte az Ein Dor Kibuc, majd a Haogen Kibuc tagja lett. Az államalapítás után továbbtanult, sikeres üzletemberként a Jeruzsálem melletti Mevaszeret Cion városában élet. Aktív tagja volt a Magyarországi Cionista Ifjúsági Mozgalmak Történetét Kutató Társaságnak, túlélőként számos oktatási és kutatási projektben vett részt. 2004-ben megkapta a Magyar Köztársaság Bátorságért Érdemjelét.

Társaival nem a fegyveres ellenállást választották a Vészkorszakban − ahogy ők fogalmaztak akkoriban „nem az a vágyam, hogy egy palesztinai kibuc névadója legyek, én magam szeretnék ott élni”. Életüket minden percben kockáztatva hatalmas mennyiségben és hihetetlenül jó minőségben hamisították az életben maradáshoz szükséges hivatalos papírokat több tízezer ember számára, akiknek ez volt az egyetlen esélyük a túlélésre. Lopott katonai egyenruhákban, hamis parancsokkal és iratokkal mentették az embereket a nyilasok keze közül, tömegesen bujtatták az üldözötteket, titkos gyerekházakat hoztak létre és üzemeltettek, valamint részük volt a budapesti gettó élelmezésében is. A mozgalom melynek tagjaként véghezvitte bátor cselekedeteit, ma is működik mind Izraelben, mind Budapesten.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár