Johanna nőpápáról vitázik az egyház

A katolikus egyháznak, amely még a 21. század elején sem hajlandó a női papság kérdésével foglalkozni, igencsak ellentmondásos Johanna léte, aki a legenda szerint Róma utcáin egy körmenet során szülte meg gyermekét. Az igencsak vitatott történetből nemrég film készült, amelyben Johanna Wokalek bújt a főszereplő bőrébe.

A történet szerint a kilencedik században Németországban, angol szülőktől született lány a női érvényesülés lehetőségeinek hiánya miatt fiúnak álcázta magát, és belépett a bencés rendbe. Johannes Anglicus néven előbb Görögországban, majd Rómában tanult, ahol annyira lenyűgözte képességeivel az egyházi vezetést, hogy bíborossá nevezték ki, és végül 853-ban, IV. Leó halála után pápává választották. Három évig uralkodott, ám az egyik körmenet során megszülte gyermekét. A feldühödött tömeg ekkor egyesek szerint halálra kövezte, míg mások szerint hozzákötözték lovához, amely végighúzta Róma utcáin.

A katolikus egyház azonban másként látja mindezt: szerintük a nőpápát egyetlen kortárs forrás sem említi meg, és ezért a történet a protestánsok gonosz fantáziájának szüleménye. A L' Avvenira című olasz lap a Püspöki Konferencia véleményének helyet adva "kitalációnak" minősítette a történetet, és a film alkotóit „hihetetlenül korlátolt látásmóddal” vádolja.

A történet mások szerint hiteles, a probléma csupán azzal van, hogy a korszakban a pápák uralkodásáról alig maradt fenn dokumentáció. Ezt bizonyítja az a fából faragott, ma a Vatikáni Múzeumban látható, ülőrészén lyukas szék is, amelyet 600 éven át használtak arra, hogy megvizsgálják a pápajelöltek nemét.

A film alapjául szolgáló könyv szerzője, Donna Woolfolk Cross szerint az egyház reakciója érthető, hiszen ma is az a trend jellemző, miszerint minden hasonló történetet jobb elfelejteni, és kiradírozni a történelemkönyvekből. A korszak egyik történésze, Peter Stanford szerint a bizonytalanság annak köszönhető, hogy a kilencedik századi pápák kilétével kapcsolatban a mai napig nagyon sok homályos folt van, és a témával kapcsolatban főként az általában évszázadokkal később írt krónikákra kell hagyatkoznunk.

Szerinte teljesen elképzelhető a nőpápa léte, hiszen a szerzetesi csuha akármilyen alakot eltakar. Nem valószínű, hogy mindezt a protestánsok találták volna ki, hiszen nagyon sok, jóval korábban írt katolikus szöveg is megemlíti Johannát, amelyek egytől egyig elfogadták a létezését. Egy dolog biztos: VIII. János női mivoltát a 16. századig elfogadta, azóta azonban tagadja az egyház, ám az egyházfőt mégsem törölték a sorból. Erre utal, hogy utódait a mai napig az ő figyelembevételével számozzák.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"