Fél éve lelkesedésből tart nyitva az Év Múzeuma
2010. június 16. 08:51
A szakmailag többször is kitüntetett pápai Kékfestő Múzeumból tavaly december 15-én bocsátották el az utolsó dolgozót. A látogatók azonban ezt nemigen veszik észre: az egykori - és reményük szerint jövőbeli - munkatársak fél éve társadalmi munkában teszik a dolgukat.
Korábban
„Már tavaly év közepén látszott, hogy nagy bajok vannak a finanszírozással, hiszen az üzemeltető Textilmúzeum Alapítványnak kimerültek az anyagi forrásai” – mondta el a műemlékem.hu-nak a pápai Kékfestő Múzeum igazgatója. Dr. Méri Edina hozzátette: 2009. augusztus utolsó napján három főre apadt a múzeumban foglalkoztatottak létszáma, a minisztérium segítségével december közepéig tudták finanszírozni a béreket. December 15-én pedig hivatalosan bezárt a múzeum, hiszen nem maradt egyetlen alkalmazott sem.
„Ha úgy tetszik, félhivatalosan működünk, fizetés nélkül tartunk nyitva, lelkesedésből, no meg azért, mert hiszünk benne, hogy a helyzet rövidesen rendeződni fog” – jelentette ki Méri Edina.
A pápai Kékfestő Múzeum páratlan ipartörténeti érdekesség. A gyűjtemény alapja a Kluge család egykori üzeme. A Szászországból származó, már ott is kékfestéssel foglalkozó család a 18. század utolsó harmadában költözött Magyarországra, a pápai – akkor még apró – üzemet 1786-ban alapították. Az egyre bővülő gyárban egészen 1956-ig folyt a termelés, ekkor az épületeket és a berendezési tárgyakat műemlékké nyilvánították, majd a helyreállítást követően 1962-ben nyitották meg a múzeumot.
„A múzeum a Textilipari Kutató Intézet kezelésben volt, majd a Textilmúzeum Alapítvány lett az üzemeltető. Maga az épület- és tárgyegyüttes állami tulajdon, a kincstár kezelésében van” – mondta az igazgató.
A Kékfestő Múzeum kiállítása és gyűjteménye nem csak évente tízezernél is több látogató, de a szakma elismerését is kivívta. 1998-ban az Év Múzeuma különdíjazottja lett, 2004-ben pedig elnyerte az Év Vendégbarát Múzeuma címet.
„Sajnos nem csak a mi bérünkre nem futotta az utóbbi hónapokban, de az állagmegóvási munkálatokra sem. Sajnos a napokban le kellett zárnunk az üzemépületből az udvarra vezető hidat, mert elrepedt az egyik tartógerendája” – tette hozzá Méri Edina.
Van fény az alagút végén? – a cikk folytatása és képgaléria a műemlékem.hu magazinjában
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- Féltek a középkori orvosok, hogy meggyűlölik őket, ha a leprát gyógyítják 14:20
- A magyar kutyafajták kutatását segítheti a Magyar Nemzeti Múzeum új gyűjteménye 13:20
- Kiállítás és pódiumbeszélgetés is várja a látogatókat a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten 11:20
- Csokoládé is hullott az égből a blokád alá vont Nyugat-Berlinre 09:50
- Bálványimádás ürügyén ítélte halálra Pizarro az inka uralkodót 09:05
- Több mint száz éve épül Antoni Gaudí fő műve, a Sagrada Familia tegnap
- A modern búvárkodás alapjait is lefektette Jacques-Yves Cousteau tegnap
- Brutális „gyógymódokkal” kezelték Hollywood bukott reménységét tegnap